Kovács András
Kovács András

Előre hozott választást tartanak vasárnap a soha nem látott válságba süllyedt Görögországban. Korábban úgy nézett ki, hogy a november 4-én hivatalba lépett nemzeti egységkormány csak idén februárig fogja a válságkezelő programját folytatni, de később abban egyeztek meg a pártok, hogy április végéig maradhat hivatalban a kabinet. A mostani voksolás abból a szempontból is komoly fordulópontot jelent az ország történetében, hogy a régi pártszerkezet teljesen szétesett.

 


A görögök túlnyomótöbbsége egyértelműen a két korábbi vezető pártot, a baloldali Pánhellén Szocialista Mozgalmat (PASZOK), és a jobbközép Új Demokráciát (ND) hibáztatja a súlyos gazdasági helyzetért. A PASZOK még 43,92, az ND pedig 33,48 százalékot szerzett a legutóbbi 2009-es parlamenti választáson, mostanra viszont a balközép erő népszerűsége 15–17, míg a jobboldali párté 20–22 százalékra esett vissza. A teljes politikai átrendeződés legfőbb nyertesei a megszorítás-ellenes szélsőbaloldali és szélsőjobboldali alakulatok.

 


Neonáci előretörés

A legnagyobb aggodalom az Arany Hajnal nevezetű, egyesek szerint neonáci alakulat erősödése miatt alakult ki. Az alakulat 1993-ban jött létre, de mozgolódni csak 2005-ben kezdett, majd 2010-ben a szavazatok 5,3 százalékával bejutott az athéni közgyűlésbe. A párt alapvetően elit- és bevándorlásellenes, de a bankárokat is eltávolítanák az országból. Várhatóan a voksok 5,5–6,5 százalékát fogják majd megszerezni, így a rendkívül széttöredezett pártrendszer miatt akár kormányközelbe is kerülhetnek.

 


A görög belpolitikába berobbanó Alekszisz Ciprasz is nagy esélyes, mivel a Radikális Baloldali Koalíció (SZIRIZA) energikus pártvezetője szerint a görög lakosságnak nemet kell mondania a megszorításokra és a két legfőbb pártra. A közvélemény-kutatók szerint az akár 13 százalékot is elérő szélsőbaloldali párt jelentősen felboríthatja a görög politikát. A pártelnök abban bízik, hogy koalíciót tud majd kötni a kommunistákkal (KKE) és a zöldekkel. Az utóbbi két alakulat közül a KKE 11, a zöldek 3,5 százalékon állnak, így vélhetően nem fog megszületni ez a koalíció sem.

 


Stabil kormány kellene

A választásokat követően várhatóan nagykoalíció fog alakulni, mivel a legutolsó kutatások szerint az ND és a PASZOK együttesen 145–160 mandátumot szerezhet a 300 fős parlamentben. A kabinet mozgásterét jelentősen korlátozhatja a legalább 25 százalékos szélsőbaloldali ellenzék, és könnyen lehet, hogy kedvezőtlen helyzetben az ő segítségükre is szükségük lesz a stabil kormányzáshoz.

 


Bárki is nyer vasárnap, nem lesz irigylésre méltó pozícióban, mivel a stabilizációs intézkedéseket végre kell hajtani az ország fizetőképességének a megtartásához. A balkáni államot kizárólag egy stabil politikai háttérrel rendelkező kormány tudná kivezetni modern kori történelme legsötétebb korszakából, ez azonban a görög médiában megjelenő hírek fényében erősen megkérdőjelezhető.