A Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CESID) nem hivatalos, mintavételen alapuló végeredménye szerint Nikolić a szavazatok 49,8 százalékát szerezte meg, míg Boris Tadić, a kormányzó Demokrata Párt (DS) jelöltje – aki eddig két ciklusban volt Szerbia államfője – a voksok 47 százalékát gyűjtötte össze. A központi választási bizottság (RIK) a szavazatok 75 százalékának megszámlálásán alapuló hivatalos részeredményei szerint Nikolić a voksok 49,76, Tadić pedig a voksok 47 százalékát szerezte meg.

Tomislav Nikolić egykori csetnik vajda pozíciója azért nem bántja az EU-ba törekvő szerbek szemét, mivel a mozgalmát teljes mértékben rehabilitálták, és hallgatnak a súlyos bűncselekményeikről. Bővebben>>>

A RIK szerint a részvételi arány 46,8 százalékos volt.

Tomislav Nikolić már a CESID részeredményeinek közzététele után – jóval a RIK adatainak nyilvánosságra hozatala előtt – bejelentette választási győzelmét. A nyugati sajtó által nacionalistának, olykor populistának elkönyvelt politikus a választás utáni első nyilatkozatában fogadkozott, hogy Szerbia nem tér le az európai útról, barátokat fog keresni szerte a világon, modern ország lesz, és megszabadul a bűnözéstől.

„Ez nem volt népszavazás sem az Európai Unióért, sem ellene” – hangoztatta Belgrádban ünneplő hívei előtt a nacionalista politikus. Nikolić hangsúlyozta, hogy minden térségbeli országgal jó viszonyt fog ápolni, és ellátogat Moszkvába, Brüsszelbe és Washingtonban is, illetve találkozni kíván Angela Merkel német kancellárral is, mert – mint mondta – „Németország Szerbia legfőbb szövetségese”. Úgy fogalmazott, hogy „nincsen genetikai hajlama” Horvátország utálatára, s Zágrábnak „csak meg kell mutatnia, hogy megérdemli” az EU-tagságot, és meg kell oldania az elűzött szerbek és ingatlanjaik sorsának a kérdését. Természetellenesnek mondta, hogy Szerbia és Montenegró kapcsolatai még a horvát–szerb viszonynál is rosszabbak.


Néhány perccel Nikolić bejelentése után Boris Tadić elismerte választási vereségét, és gratulált ellenfelének.

„Gratuláltam Nikolićnak. Tiszta és megérdemelt győzelem volt, sok szerencsét kívánok neki” – hangoztatta Tadić, s felszólította a szerbiai pártokat, hogy őrizzék meg az ország európai uniós irányvonalát. Tadić közölte azt is, hogy nem kíván miniszterelnök lenni a majdani kormányban. Nem akart jóslatokba bocsátkozni, hogy Szerbiában lesz-e „társbérlet”, vagyis pártja kormányon marad-e Nikolić győzelme után.

Vincent Degert, az EU belgrádi képviseletének a vezetője gratulált Nikolićnak a győzelemhez, és közölte, hogy az EU kész együttműködni vele.

Szerbiában két hete köztársasági parlamenti választást is tartottak, amelyen Nikolić pártja győzött, de egyedül nem tud kormányt alakítani. Tadić pártja, illetve a vele együtt kormányzó, Ivica Daćić belügyminiszter vezette szocialisták előzetes megállapodást kötöttek arról, hogy folytatják az együttműködést a köztársasági és a vajdasági parlamentben, illetve az önkormányzatokban a kormányzáshoz szükséges többség megteremtése érdekében. Azt ígérték, hogy személyi kérdésekről – a miniszterelnök személyéről –, a hatalmi intézmények és helyhatóságok megalakításáról az elnökválasztás második fordulója után hoznak döntést.

Új elnöke van Szerbiának
Új elnöke van Szerbiának

Ivica Daćić hétfőre virradóra közölte, hogy pártja tiszteletben fogja tartani a DS-szel kötött megállapodást, és az elnökválasztási eredmények nem változtatnak ezen. Hozzátette, hogy nem érdekelt a miniszterelnöki tisztség megszerzésében. Dusan Bajatović, az SPS alelnöke azonban felhívta a figyelmet arra, hogy Nikolić államfőként legelőször saját, választásokon győztes pártját fogja megbízni kormányalakítással.

Nem változtat a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) pozícióin, hogy Tomislav Nikolićot választották Szerbia köztársasági elnökének – jelentette ki Pásztor István pártelnök hétfőre virradóra Szabadkán. A VMSZ a köztársasági parlamentben öt képviselőjével a Demokrata Párt (DS) köré csoportosuló többség része kíván lenni, de politikusai nem vállalnak személyes szerepet a kormányban – mondta az elnök a választási eredményeket értékelő sajtótájékoztatóján.

Pásztor István hangsúlyozta, a VMSZ nem kíván „átállni” a Szerb Haladó Párt (SNS) oldalára, továbbra is érvényesnek tartják azt az elvi megállapodást, melyet Boris Tadićcsal, a DS elnökével kötöttek. A párt el akarja azonban érni, hogy a választási programjában megfogalmazott, a magyar közösség számára fontos célkitűzéseit a kormány is magáévá tegye. A tartományi parlamentben – a listán megszerzett négy mandátum mellett – a párt négy egyéni jelöltje jutott be: Pásztor István mellett a tartományi képviselőház korábbi elnöke, Egeresi Sándor Topolyán, Kávai Szabolcs Magyarkanizsán és Kormányos László Csókán. A VMSZ nyolc képviselőjével az újvidéki parlamentben is együtt kíván működni a DS-szel, ráadásul a politikai helyzet bonyolultsága miatt a párt súlya némileg fölértékelődik – fogalmazott Pásztor István. Az elvi megállapodás alapján az önkormányzatokban a VMSZ és a DS koalíciós partnerként dolgozik együtt: a több mandátummal rendelkező párt adja a polgármestert, a másik a képviselő-testület elnökét – mondta a politikus. Az elnök szerint egyedül Szabadkán „komplikáltabb a helyzet”, a VMSZ azonban minden szükséges lépést megtesz az együttműködés újrakezdése érdekében, erre kötelezi a pártot támogató több mint 16 ezer választó szavazata.

Pásztor István összességében elégedett a VMSZ választási szereplésével. A kiélezett verseny, a piszkos módszereket alkalmazó kampány ellenére önállóan indulva csupán 1996-ban kapott több szavazatot a párt, és öt képviselőnél soha nem küldhetett többet Belgrádba. A pártelnök sajnálatosnak tartja, hogy azok a politikai erők, melyek az európai értékeket hirdetik, rájátszottak az emberek kiszolgáltatottságára, nincstelenségére, és szavazathoz kötötték élelmiszercsomagok, segélyek átadását. Ez a jelenség riasztó a szerbiai közélet jövője szempontjából – mondta politikus, hozzátéve: a VMSZ túl kicsi, hogy egyedüliként lépjen föl a módszer ellen, kötelessége azonban felemelni szavát, ha ilyet tapasztal.


A belgrádi média által megszólaltatott politológusok azonban „földindulásnak” minősítették az elnökválasztást, és egyöntetűen azt a véleményt fogalmazták meg, hogy a kormányalakítás nehézségekbe fog ütközni. Egyes vélemények szerint minden lehetőséggel számolni kell, s a nagykoalíció létrejötte sem kizárt. Ha viszont az SNS alakítana kormányt, Szerbia uniós integrációja „lassabb és óvatosabb” lenne – mondták.

A választások előtti napokban készített közvélemény-kutatások még Boris Tadić elsöprő, 58 százalékos győzelmét vetítették előre, így veresége nagy meglepetésnek számít. A balkáni lapok internetes oldalaikon „meglepetésről” és „szenzációról” írtak, Nikolić váratlan győzelméről tudósítva.

Tadić nem kívánt beszélni a vereség okáról, de politikai elemzők szerint a vártnál sokkal rosszabb szereplése az alacsony részvételnek és az érvénytelen szavazatok magas számának tudható be. A 2008-as elnökválasztáson a részvételi arány mintegy tíz százalékkal magasabb volt, s akkor Tadić hajszálnyi előnnyel tudott győzni Nikolićcsal szemben. Marko Blagojević, a CESID igazgatója szerint az érvénytelen voksok aránya 3,2 százalék volt, míg az eddigi választásokon általában 2,5 százalékos volt ez az arány.