Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke azt kérte az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőitől, hogy csütörtökön kezdett kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójukon ne a hosszú távú stratégiai kérdések megvitatására szánjanak sok időt, hanem hozzák meg azokat a sürgető döntéseket, amelyeket az eurózóna mostani pénzügyi problémái megkövetelnek. A német szociáldemokrata politikus szerint „Európa sorskérdése”, hogy sikerül-e meggyőző választ találni az adósságválságra, illetve hogy elő lehet-e segíteni a gazdasági növekedést.

Az EU-csúcstalálkozók hagyományosan azzal kezdődnek, hogy az EP elnöke találkozik a tagállamok csúcsvezetőivel, és kifejti előttük a parlament uralkodó álláspontját a napirenden levő kérdésekben. Schulz ezen a találkozón „tiszteletre méltó szándéknak” nevezte, hogy Herman Van Rompuy, az állam-, illetve kormányfői testület – az úgynevezett Európai Tanács – elnöke a közös jövőre, például a bankunióra, a fiskális unióra, illetve a politikai unióra vonatkozó víziók felvázolását javasolta a résztvevőknek.

Schulz ugyanakkor úgy véli: az elkövetkező hat-tizenkét hónapban minden olyan lehetséges intézkedést meg kell hozni, amely ösztönzi a növekedést, a munkalehetőségek bővüléséhez járul hozzá, kivezet a hitelcsapdából és igazságot teremt az adóügyekben. Az EP elnöke külön kiemelte annak szükségességét, hogy enyhítsék az Olaszországra, illetve Spanyolországra nehezedő „kamatnyomást”. Hangsúlyozottan kérte azt is, hogy a válság elleni küzdelemben tartsák tiszteletben az Európai Parlament jogosítványait. Szóvá tette, hogy e téren egyre több döntést hoznak meg a „parlamentmentes zónában”.

Szavakban erősek

A csúcstalálkozó résztvevői kísérletet tesznek a kiteljesedett gazdasági és pénzügyi unió (EMU) megteremtéséhez vezető út felvázolására, hogy az eddigieknél is határozottabb jelzést adjanak a piacoknak: van uniós program a válság leküzdésére és újabbak megelőzésére. A találkozón Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli, aki az Európai Néppárt vezetőinek az EU-csúcs előtti egyeztetésére érkezve azt mondta újságíróknak: Magyarország nem várhat saját növekedési programjának elindításával az uniós döntésekre. Magyarország érdekelt abban, hogy növekedés legyen Európában – mondta, de úgy látja, hogy „az eltökéltség ez iránt szavakban erős, tettekben azonban még gyenge”.

Jön az új szlogen: „növekedési csomag”

Az első munkanapon a gazdasági növekedés elősegítése, a foglalkoztatás bővítése a fő téma. Angela Merkel, a legnagyobb uniós nemzetgazdaság, Németország kancellárja közvetlenül a csúcstalálkozó kezdete előtt a munkanélküliség visszaszorítását célzó intézkedéseket jelentett be.

Brüsszeli források csütörtöki közlése szerint még legalább egy évig Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök maradhat az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának, az úgynevezett Eurócsoportnak az elnöke. A témában várhatóan az európai uniós közös pénzt sajátként használó 17 EU-tagország állam- és kormányfői hoznak döntést pénteken, a teljes EU-csúcsértekezlet után tartandó különtalálkozójukon. Juncker már három – egyenként két és fél éves – mandátumot töltött a fontos poszton, 2005 óta áll az akkor létrehozott Eurócsoport élén. A luxemburgi miniszterelnök korábban jelezte, hogy újabb mandátumot már nem kíván vállalni, de a jelek szerint a tagországok nem tudtak megállapodni utódlásáról. A posztra a legesélyesebb jelöltnek Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert tartják, de az ő támogatása sem egyöntetű. Juncker megbízatása mindazonáltal most várhatóan csak egy évre szól majd.

Előzetes várakozások szerint a csúcson 120–130 milliárd eurós növekedési csomagról határoznak. Ezzel kívánják kiegészíteni a költségvetési fegyelem megszigorítására és az eladósodás mérséklésére irányuló korábbi intézkedéseket. A találkozó részvevői várhatóan megvitatnak olyan kezdeményezéseket, mint például az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének növelése, közös beruházási projektkötvények kibocsátása vagy a fel nem használt uniós források átcsoportosítása.

Rompuy víziója: bankunió, euróövezeti „pénzügyminisztérium” és eurókötvény

A találkozó aligha megkerülhető témájának ígérkezik az egyes szakértők szerint halasztást nem tűrő teendő: Spanyolország, valamint Olaszország pénzügyi megsegítésének ügye, mivel a két ország hitelből finanszírozását a piacok egyre kockázatosabbnak tartják, és ennélfogva egyre inkább megkérik az árát.

A csúcs – Herman Van Rompuy, az uniós tagállami vezetők testületének elnöke reményei szerint – elvezethet egy olyan vízió elfogadásához, amely tartalmazza a gazdasági integráció további lépéseit, elsősorban az euróövezet stabilitásának növelése érdekében. A javaslatok közé tartozik a közös betétgaranciával és euróövezeti feltőkésítési lehetőséggel bíró bankunió, valamint egy olyan nemzetek fölötti hatóság – euróövezeti „pénzügyminisztérium” – létrehozása, amely a tagországok költségvetésében is módosításokat kérhetne, ha szükségesnek látná a közös gazdaságpolitikai célok elérésének érdekében. Része a tervnek az euróövezeti országok belső adósságának közössé tétele, azaz – egyik lehetőségként – közös eurókötvények kibocsátása is.

Egy konkrétum biztos lesz

Hogy az elvi nyilatkozatokon túlmenően milyen konkrét, kézzelfogható döntések születnek ezen a csúcstalálkozón, egyedül a bővítési politika tekintetében mondható meg előre teljes bizonyossággal. A tagországok európai kérdésekkel foglalkozó tárcavezetői között kedden Luxemburgban egyetértés született arról, hogy Montenegró megkezdheti az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Az állam-, illetve kormányfők ezt most hivatalosan is meg fogják erősíteni, és így az előreláthatólag több évig tartó tárgyalások már pénteken megkezdődhetnek a kicsiny nyugat-balkáni országgal.