Belföld

Falhoz vágták a Gyöngyöspatáról szóló jelentést + Videók

NT
Forrás: MTI,MNO
2012. április 23., hétfő 12:34
Személyeskedő vita alakult hétfőn az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának ülésén, amikor a képviselők a tavaly tavaszi gyöngyöspatai eseményekkel foglalkozó jelentés általános vitára való alkalmasságáról tárgyaltak. Simor András jegybankelnök az általa hiányolt és továbbra is problémásnak tartott pontokat szedte számba az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén. Általános vitára alkalmasnak találta továbbá az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága a szakképzési törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot hétfői ülésén.

A jelentést Kocsis Máté, az egyenruhás bűnözést és a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló eseti bizottság fideszes elnöke ismertette. Mint elmondta: a rendőrség erőteljes fellépése és jelenléte nélkül eszkalálódhatott volna a helyzet a Heves megyei településen. A közbiztonság azóta javult Gyöngyöspatán, ám ez 250 millió forintjába került az adófizetőknek – tette hozzá.

Az Országgyűlés hétfői ülésén dönt a jelenleg még önkormányzati fenntartású kórházak állami kézbe vételéről, továbbá a kormány új személyszállítási törvényjavaslatáról is. A képviselők az ülésnap végén a gyöngyöspatai eseményekről készült bizottsági jelentést tárgyalhatják. Bővebben >>>

Kulcsár Gergely, a bizottság egyik jobbikos tagja kifogásolta, hogy a jelentésből több, szerinte fontos részlet is kimaradt. Az ellenzéki képviselő egyebek mellett a tavaly márciusi gyöngyöspatai falugyűlés jegyzőkönyvét, valamint az ENSZ-ellenőr jelentését hiányolta. Elmondása szerint ezek alátámasztják, hogy szükség volt a polgárőrség jelenlétére a hevesi településen.

Kocsis Máté válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a beérkezett iratokba egyetlen ellenzéki képviselő sem kért betekintést, enélkül azonban – mondta – nem lehet véleményt megfogalmazni.

Zagyva György Gyula, a bizottság jobbikos tagja ekkor a falhoz vágta a jelentés szövegét. Az ellenzéki politikus „kutyakomédiának” nevezte az iratot, Kocsis Mátét pedig hazugnak nevezte.

Lukács Tamás, a bizottság KDNP-s elnöke nyugalomra intette a képviselőt, aki ekkor már Wittner Máriával, a bizottság fideszes tagjával is szóváltásba keveredett.

Az emberi jogi bizottság végül az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentését, továbbá az erről szóló határozati javaslatot a kormánypárti képviselők támogatásával általános vitára alkalmasnak találta.


Nem állt fenn olyan közbiztonsági helyzet az elmúlt év elején Gyöngyöspatán, amely indokolta volna a tavaszi eseményeket – jelentette ki Heves megye rendőrfőkapitánya egy hétfő egri sajtóbeszélgetésen. Ormossy Attila hozzátette: minden, ami Gyöngyöspatán történik, sajátos politikai vetületbe kerül. Közölte, hogy a rendőri biztosítás több száz millió forintjába került az adófizetőknek.

A tavaly tavaszi gyöngyöspatai eseményekkel foglalkozó eseti parlamenti bizottság március végén fogadta el jelentését. Az anyag a Jobbikot, az LMP-t, a hozzájuk köthető szervezeteket és Richard Field amerikai üzletembert is elmarasztalja.

Gyöngyöspata egyébként közkedvelt téma volt a külföldi médiában az utóbbi időben. Az olasz La Repubblica bírálta a Magyarországon élő 700 ezer roma elleni diszkriminációt, akik az olasz lapok szerint mindennap ki vannak téve a szélsőjobboldali Jobbik támadásának. A Der Spiegel internetes kiadása szerint „kisebbségek elleni terror mellett az iskolákban „faji elkülönítés” jellemző hazánkra.

A Hír Televízió eközben rágalmazás miatt kénytelen volt feljelenteni a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezetet, mivel a társaság azzal vádolta meg a Hír TV-t, hogy a Híradóban és a Keresztmetszet című műsorban félrevezetően mutatták be, hogy nem elkülönítve tanítják a roma gyerekeket az általános iskolában.


Simor szerint vannak még problémás pontok


A jegybanktörvényhez benyújtott módosító indítvány Cséfalvay Zoltán államtitkár ismertetése szerint azokat a kérdéseket rendezi, amelyekben már megegyezés született, Simor András jegybankelnök azonban éppen a még általa hiányolt és továbbra is problémásnak tartott pontokat szedte számba az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén.

Simor András továbbra is a monetáris tanács létszámának bővítését, egy új, harmadik alelnök kinevezésének lehetőségét és az MNB döntéshozói fizetésének csökkentését kifogásolta. Emlékeztetett rá, hogy e három pontot nemcsak a jegybank, hanem az EKB is kifogásolja. Indokolatlannak nevezte a monetáris tanács bővítését és új alelnök kinevezését, a fizetések kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az MNB döntéshozói nem köztisztviselők és nem közalkalmazottak.

Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy az MNB függetlenségét ne érje sérelem. Úgy vélte, a benyújtott javaslat elfogadható, a többi kérdésben a kormány elküldte állásfoglalását Brüsszelnek, amennyiben az EU azokat nem fogadja el, azokat a parlamenti vita során is lehet korrigálni.

Általános vitára alkalmas a szakképzési törvény módosítása

Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az ülésen hangsúlyozta: a módosítás a szakiskolai képzésben a duális képzést kiterjeszti azzal, hogy már a 9. évfolyamtól lehetővé teszi a tanulószerződés megkötését. A javaslat ezzel összefüggésben módosítja a közismereti tartalomarányt. Azzal pedig, hogy a 9. évfolyamtól is lehet tanulószerződést kötni, a javaslat azt is lehetővé kívánja tenni, hogy ezeket a gyakorlati képzéseket vállalati tanműhelyben lehessen teljesíteni – mondta a helyettes államtitkár.

Hozzáfűzte, hogy a vállalati tanműhelyek kapcsán szigorú szabályokat állítanak, ennek egyik vonala, hogy itt csak oktatási célú tanműhelyek lehetnek majd, illetve hogy a kormány határozhatja meg a vállalati képzés szigorú feltételeit.

A bizottság a kormánypárti képviselők 12 igen, az MSZP-s, valamint a jobbikos képviselők 5 nem szavazata mellett bocsátotta általános vitára a módosító javaslatot.

Kardkovács Kolos kiemelte azt is, hogy módosítani kell a szintvizsga megszerzésre vonatkozó előírást, így a 9. évfolyamot követő szintvizsga nem minősítő vizsga, hanem egy felmérő vizsga lenne.

Bertha Szilvia (Jobbik) botránynak, a szakképzés „lebutításának” nevezte a módosítást, amely szerinte a tehetséges fiatalokat is rossz helyzetbe hozza. A képviselő kifejtette: a módosítás szerint – szemben az eddigi legalább 33 százalék közismereti tantárgy aránnyal – most legfeljebb 33 százalék lenne ezen tárgyak aránya, vagyis lehetne olyan iskola is, ahol nem tanítanak közismereti tárgyakat.

Bertha Szilvia kiemelte, hogy nem lehet például a vegyiparba gyakorlati képzésbe engedni olyan diákokat, akik „azt sem tudják, mi a különbség a sav és a lúg között”. Hozzátette: a szakképzés „lebutítása” a munkaerőpiacra is hatással lesz, tanulásra képtelen fiatalokat bocsát ki a rendszer.

Kara Ákos (Fidesz), a bizottság alelnöke hangsúlyozta: a kormány azt a dilemmát próbálja megoldani, hogy a képzést hogyan lehet közelebb hozni a munkaerő-piaci igényekhez. Úgy vélekedett, a módosítás ahhoz járulhat hozzá, hogy a munkáltatók, gyárak, cégek részéről felmerülő szakismereteket hogyan lehet az oktatásban elsajátítani, ezért kell bővíteni a gyakorlati helyeken történő ismeretszerzés lehetőségét. Ő úgy vélekedett, hogy nem lesz olyan iskola, ahol egyáltalán nem tanítanak majd közismereti tárgyakat.

Gúr Nándor (MSZP) szerint szükségszerű, hogy több gyakorlatra tegyenek szert a fiatalok a szakiskolai képzésben, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a közismereti tárgyak tanulását akár le is lehessen „nullázni”. A 8 osztály elvégzése után alapismeretekkel rendelkeznek a diákok, és rögtön bekerülnek egy-egy üzembe, ahol az oktatók számára – bár jó szakemberek – nincs előírva, hogy bármilyen pedagógiai képességekkel rendelkezzenek.

A képviselő szerint viszonylag rossz képzettségű szintet elérő fiatalok jelennek meg a munkaerőpiacon, ez pedig az ország versenyképességét is rontja. Elzárja a fiatalokat attól, hogy váltsanak, más életpályát is befussanak. Összességében a módosítás nem biztonságot ad a fiataloknak, hanem kiszolgáltatja őket – mondta Gúr Nándor.

Kardkovács Kolos a képviselők felvetéseire reagálva kiemelte: nem szándéka a kormánynak, hogy a közismereti tárgyak oktatása elmaradjon, s álláspontjuk szerint tartani kell a hároméves képzésen belül az egy év közismereti és a két év gyakorlati oktatás arányt. Kiemelte: semmi akadálya nincs annak, hogy a szakiskolai képzésben részt vevők – ha szeretnének – több közismereti tárgyat tanuljanak a szakma mellett, és érettségit tegyenek, vagy akár a felsőoktatásba menjenek.

Az alapkompetenciák kapcsán elmondta: valóban nem lenne helyes, és nem is cél, hogy a szakmunkásképzés egyfajta negatív szelekciót teremtsen.

Kardkovács Kolos hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben a szakiskolai 9. és 10. évfolyamokon a lemorzsolódás átlaga meghaladja a 20 százalékot, vagyis minden ötödik gyerek szakképzettség megszerzése nélkül hagyja el a szakiskolát, ezen mindenképpen változtatni kell. A műhelyek feladata az oktatás, és nem az a lényeg, hogy a diákok munkát végezzenek, hanem hogy lássák a munkavégzés folyamatát, a gépek működését.

A bizottság ülésén megvitatták a Romaintegráció évtizede program stratégiai tervéről szóló határozat módosításáról szóló határozati javaslat, illetve terv, valamint a Nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia összhangjáról szóló jelentés általános vitára való alkalmasságát, majd meg is szavazták azt.

Hirdetés