2014. április 19., Emma napja

Lefagy a pofám, mit csináljak?

KüllőnÉlő

2012. február 08., szerda 20:12
Azért az egészen hihetetlen, hogy van olyan bringabolt Budapesten, ahol télen nem lehet kerékpározáshoz igen jól jövő maszkot kapni. A KüllőnÉlő megtalálta, és körülnézett még néhány budai boltban, 2000 és 10 900 forint között talált arcmelegítő eszközöket.

Egyik este azért csak kíváncsi voltam már rá, hogy egy mínusz 15 fokos napon mennyit mutat a kiskörúti bringásszámláló. Elárulom, 293 állt a táblán, ami azt jelenti, hogy a kerékpársávba betévedő autósokkal, a részegen a járda szélén tántorgó gyalogosokkal együtt ennyien haladtak át a Kiskörút–Bródy Sándor utca kereszteződésen. Azért csak feltettem a kérdést magamtól is, hogy én miért nem ülök Szamáron – pedig már olvastam a téli kerékpározás nyolcparancsolatát is…

Rájöttem, hogy amim a legjobban fázik tekerés közben, az nem is a legveszélyeztetettebb testrészem – nem röhög: a térdre gondolok –, hanem a szélnek leginkább kitett, vagyis a pof… ööö, az arcom.

Úgyhogy Kelenföld kiindulóponttal – különféle (KüllőnFéle…, hehe :) ) villamosok igénybevételével – benéztem pár bringaboltba, mi a kínálat maszkból. Csak azokba a boltokba mentem be, amelyek a villamosról is jól látszottak, tehát látványos kialakítással már messziről orrba verik az ingercunamival fojtogatott budapesti járókelőt, kerékpárost.

1 – Már a második megállónál szállhattam le, a Bartók Béla út külső részén ugyanis ott van a Recikli. Betértemkor két felkészült srác fogadott, és kérdésemre, hogy biciklis maszkot keresnék, van-e, azonnal elém tettek egy tarkón össze-tépőzárazható, szűrős arcmelegítőt – nem csuklyás –, ráírva piros számokkal, hogy 3500. Ez bizony az ára volt, bevallom, erre azért nem számítottam, ugyanis egy bringás haver azt mondta Csillaghegyen a nyáron, hogy 600-ért kapott a 11-es út melletti motorosboltban egy csuklyát, és az teljesen jó. Nem tudom, ilyen részletességgel leolvasta-e a történetet az arcomról a két srác, mindenesetre eléggé gyorsan reagáltak az áron való bambulásomra: „Mivel ez még tavalyi termék, tudunk engedni. Háromezer.” Udvarias elköszönés következett.

2 – Gondoltam, nem lesz ez sima ügy, de ha már a „panelszomszéd” egység a Síker síkölcsönző volt, benyitottam. Egy-két dolog máris jobb volt: az ügyfélszolga egy atom jó csaj volt, és kapásból elém rakott egy pár símaszkot (merthogy itt mi más címszó alatt is kértem volna, amit kerestem) a szivárvány minden színében, az egyiket rám is adta… Alkuképtelen módon, de mindössze 2000 forintért odaadta volna a „100% cotton” terméket. Ha már ilyen jól éreztük magunkat, még szóra bírtam egy kicsit, és megtudtam, hogy főként sízők, de nagyon viszik, és volt már bringás vásárlója is. Tavaly ugyanitt ez – állítása szerint – nem volt ennyire kapós, de a többféle szín elért a vásárlók pénztárcájáig. A boltosoknak újabb segítség: rendes, hangulatos, vonzó helyről az ember hajlandó egy kicsivel (!) többért is vásárolni, mint amennyiért eredetileg akart. És még vissza is tér.

3 – Közben átszálltam, a következő bolt már a Vérmező sarkán jött szembe – a Mikó utcánál ugrottam le a 18-asról. A Bikeexpress.hu boltja egy nagyon kis egység, ráadásul épp egy koccintásba szaladtam bele, nem sok mindenben reménykedtem. A maszkos kérdésre röviden válaszolt az eladónak tűnő fickó: „nem tartunk ilyet”. Hát jó. Azért itt is volt tanulság. Mi a túrót tartson egy bringás bolt, ha nem a téli kerékpározáshoz nélkülözhetetlen cuccokat? Fura volt, mindenesetre.

4 – Szamár „kórháza” volt az utolsó előtti állomás, a tavalyelőtt a Hattyú utcán néhány házzal följebb költöző KerékVár. (Mindig itt gyógyítom a kerékpáromat, valószínűleg azért, mert őket ismerem a legjobban.) Makulátlanul dolgoznak egyébként, így a kellemes hőmérsékletű helyiségbe betértemkor egyből azzal a kérdéssel kezdtem: „Kint nem fogtok befűteni?” A válasz: „Dolgozunk rajta!” Gondoltam, talán várnak tavaszig, azt megmondják, ők csinálták a meleget, de inkább skippeltem ezt a témát, és felfedtem, miért jöttem. Az eladó rögvest egy 10 900 forintot kóstáló darabot nyomott a kezembe, egy mosható, filteres arcmaszkot. Hogy ne áruljam el, ezt mocsok drágának tartom, áttértem a következő kérdésre, hogy teljes arcot ellepő „kamásli” van-e. Ebben a boltban momentán nem volt, de egy-két napon belülre ígérték, hogy lesz elasztikus, csuklyaszerű dolog – készséggel elhiszem, mert még nem vertek át –, 6000 forint körülibe fájhat.

A Decathlonnal csak a honlapjáig jutottam el, 1790 és 6190 forint között ajánlanak maszkokat, de egyik terméknél sem olvasható, hogy akár sízésre, akár kerékpározásra ajánlják, helyette a vadászatra és hegymászásra javaslat szerepel.

5 – A Mammut Hervisébe még csak be kellett mennem! Mivel tél van, a rendszeresen átpakolt kínálatú sportáruház bal hátsó sarkában voltak a bringás eszközök – a sícuccok mögé zsúfolva –, ahol a piros pólós emberke a téli sapkákhoz irányított engem. Megtaláltam, amit kerestem, de csak egyféle volt belőle – igaz, két méretben: egy Taubert Storm márkájú símaszk éppen kielégíthette volna a vágyaimat, ha hajlandó vagyok kiadni 6499 forintot érte. Annyit még azért muszáj elmondani, hogy a szinte kizárólag kínai termékek közt ez is a világ legnépesebb államának produktuma, a vásárlói jelzés szerint „kötött sapka”, az eladói tájékoztatás szerint polárcsuklya, egyébként pedig egy elasztikus maszk.

Készséggel elhiszem, hogy a 100% cotton csuklyához képest ez jóval szélállóbb, mégis inkább lehet, hogy megkeresem azt a nagyon olcsó cuccot a csillaghegyi boltban. Kötött pályán oda is el lehet jutni…