Bucsy Levente
Bucsy Levente

Ébredés után a rendelkezésre álló 35 perc alatt azt kellett eldönteni, mely budapesti állomás maradjon ki 7-es indulással, fél 9-es befejezéssel. A számolgatásból negyed 8-as indulás lett – a Déli pályaudvartól a „Gödvárium” felé (a hivatalosság mostanra már Akváriumnak mondja, a „Moszkva teres” köznyelv Gödörnek). A legkorább „kinyitó” helyszínre 7.24-re sikerült odaérni – ez metróval pontosan ugyanennyi, csakhogy a felnőttbérlet egy útra számított ára esetünkben körülbelül 150 forint.

Képek: Bucsy Levente

Rengeteg (19) helyszínen osztottak bringásreggelit országszerte, és még nincs vége! Összesítésünk itt olvasható.

„Gyertek reggelizni!!!” – Liptay Orsolya a pálya része a Bajcsy–Deák sarkon kialakított bringareggeliző helyen. Részvétele most különösen fontos volt, mert sátrat ezúttal nem kaptak a központból, és az előre kevésbé jól informáltak leginkább hang alapján találtak ide. A 9 másodpercenkénti „Gyertek reggelizni!!!”-k közepette azért muszáj volt lepörgetni egy villáminterjút, Orsi pedig elmondta, hogy ilyen étvággyal az érkezők fél 9-re felfalnak mindent. Általánosan még hozzárakta: az, hogy a hétvégi Critical Massen kevesebben voltak, mint egyébként, arra utal, hogy a fesztiválok és a városismereti „bebiciklizések” helyét átvette a hétköznapi tekerés, és hát voltaképpen pont ez a Magyar Kerékpárosklub célja, nincs szomorúság. Éppen 7.32-ig beszélgettünk. Ekkor érkezett egy iszonyú roham a kakaós csigákra gyerekesekkel, öltönyösökkel. Az egyik „támadó” meghozta a kis molinót is, hogy gyorsabban fogyjon az étel.

Ekkor fogtuk menekülőre a dolgot. A Kiskörút felé távoztunkban egy visszapillantós, mellényes, igen szapora tempóban (28-cal) haladó „csajbringást” kezdtünk követni, akitől a Kálvin téri lámpánál sikerült megkérdezni, hogy mennyi volt a maszk. „Használtan vettem nyolcért, a boltban 13 ezer.” A Fővám tér felé aztán túl szabályos volt egy sárga lámpánál, így kénytelenek voltunk elhagyni – irány a Szabadság híd budai hídfője!

Április 11-e, a Bam!-kampány kezdete óta még két hét sem telt el, de már most a regisztrált résztvevők száma 5200 fő felett van, akik több mint 378 ezer kilométert tekertek, megóvva Földünket 70 000 kilogramm szén-dioxidtól.

(forrás: Magyar Kerékpárosklub)

A híd északi járdáján 70 másodperc alatt 6 kerékpáros jött szembe – ők a sietők, ugyanis a hídfőnél reggelizők a déli járdán mentek át Pest felé. A villanyrendőr – ez esetben igen balesetveszélyes módon – nem működött a Szent Gellért téren, az oda érkező rendőrök azért megkérdezték a helyszín felelősétől, Dormán Emesétől, ők buherálták-e meg a lámpát, s a nemleges válasz miatt szó nélkül nekiálltak tenni a hiba elhárulásáért... A reggelizőponton egy almával kevesebbet adtak, mint a Deák téren, de egy kávéval többet – ezzel viszont az MNO bringása nem élt, kapott helyette multivitamin-színű, feltehetőleg orosz palackozású, egy kólacég által az MK-nak felajánlott levet. A műsor zseniális volt: „Batthyányt és Gellértet is kivégezték, gyertek reggelizni!” – kiabálta a L’art pour l’art Társulat Leopoldjának hangján egy vidám figura. Valóban igaz a történelmi párhuzam, még ha erős is, viszont tartalmazott egy plusz információt a mondat: az észak felé igyekvők ehetnek még egyet az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről elnevezett téren. A bő tucatnyi önkéntes egyébként nagyon készült, szelektív módon gyűjtötték a szemetet, és sárga zsírkrétával egészítették ki az aszfaltozási munkák miatt vissza nem festett útjeleket. Ezenkívül még zebrát és P betűt is kirajzoltak, jelezve, hol hagyja a drótszamarat, aki elpakol egyet a 933 kakaós csigából. Dormán Emese elbeszélése szerint háromnegyed hatkor már ott voltak a csigákért a pékségben, a kezdéskor pedig konkrétan sorban állás volt a híd lábánál a finomságért. Kemény… (Tavaly 9 után még elmentek egy rakat kifliért, és az utolsó bringásoknak már felesével nyomták kézbe – egyszer sem volt Budán kenyérszaporítás.)

8 óra volt, mire továbbindultunk a Pázmány Péter sétány felé, de a kerékpár út mentén sehol sem voltak a csigák, így negyed 9-kor célba kellett venni László János MK-elnököt a Battyhány téren. 8.28-ra, erős kerékpárosdugóban sikerült megérkezni (közben megjavult a lámpa a Gellérten is).

László János azonnal – nagyon helyesen – a „Bringázz a munkába!” kampány ismertetésébe fogott, idei újításként említve, hogy a cégeket próbálták most hangsúlyosan is megszólítani: csináljanak valamit. Elismerte, hogy kicsit ciki volt, hogy a Bam! honlapja éppen az induláskor tojt be, de a kerékpárosok toleránsok voltak, és ő inkább azt tolná reflektorfénybe, mennyit beszélnek erről az egészről az emberek. Rövidke beszélgetésünknek a nemzetközi bringáskonferencia résztvevőinek érkezése vetett véget, az MNO pedig célba vette a 400 Batthyány téri csiga és a 70 főre elég töltött párnácska darabjainak egyikét.

Sajnos az ELTE-n későn kelnek; 9-től 11-ig ment az osztás a pesti egyetemen, és hát munkába is menni kellett. Jóllakottan könnyebb volt.