Tehetséggondozó

Orbán János Dénes profi, így a jó ajtón kopogtat

fib, 2016. február 11., csütörtök 11:27
Krusovszky Dénes költő levélben kérdezte a 150 millióból létrejövő állami tehetséggondozó vezetőjét, aki mindenre válaszolt. Beszélgetésüket a Drót.hu tette nyilvánossá. Kiderült, mire megy el a 150 milliós állami támogatás.

Újabb állomásához érkezett az Orbán János Dénes, a Magyar Idők kulturális rovatvezetője körüli botrány. Mint ismert, az erdélyi költőt a kormány egy frissen létrehozott, 150 millió forintból működő irodalmi tehetséggondozó élére helyezte, miközben a meglévő irodalmi szervezeteket módszeresen kivéreztetik. A szakma egy része felháborodásának adott hangot, mondván, a minimális támogatásból hosszú évek óta hatékonyan működő szervezetek – a Fiatal Írók Szövetsége és a József Attila Kör – helyett a nyíltan kormányhű napilap rovatvezetőjére bízták a kulturális élet egy fontos szeletének szakmai irányítását.

Olaj volt a tűzre, mikor a Szőcs Géza kormánybiztossal jó barátságban álló OJD arról beszélt, ha valaki pénzt akar, a megfelelő ajtón kell kopogtatnia. Ám úgy tűnik, a vita kezd kulturált, szakmai formát ölteni. A Drót.hu kulturális portálon tegnap megjelent Krusovszky Dénes költő és OJD nyilvános levélváltása, amelyben alaposan körbejárják a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. ügyét. A párbeszédre az újdonsült tehetséggondozót irányító költő hívta fel fiatalabb kollégáját. Krusovszky Dénes élt a lehetőséggel, a diskurzus pedig teljes egészében felkerült a drót.hu oldalára.

Nem kulturális, gazdasági

Krusovszky kérdésére, hogy a hirtelen előkerült 150 millió forintot miért nem kapták meg eddig az irodalmi szervezetek, OJD gazdasági szempontokkal válaszolt. Véleménye szerint, a tehetséggondozó az állam befektetése a kultúrába, hiszen a „kultúrának piaca van, ez a piac képzett szakemberek tevékenysége által javítható, erősíthető”. A megfelelő ajtón pedig valóban tudni kell kopogtatni, hangsúlyozta OJD: „ez a professzionalizmus velejárója, bárhol a világon”.

Mint a beszélgetésből kiderült, a tehetséggondozó tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyakorolja. A Felügyelő Bizottságba Szentmártoni Jánost (a Magyar Írószövetség elnöke), Kránicz Gábort és Siliga Sándort nevezték ki. Az ügyvezetéssel Timár Alpár Lászlót bízták meg.

OJD kifejtette, a kritikák ellenére ők nem a meglévő irodalmi szervezetek ellen, hanem azokat támogatva működnének. Ám véleménye szerint, egy 150 milliós összeget az állam nem bízna civilekre, ezért van szükség a kft.-re, amely nem kulturális, hanem gazdasági alapon működik.

Politika helyett pálinkát

A kft. tevékenységéről szólva OJD elárulta, egy rendszeres, hároméves, sokoldalú képzést biztosítanak a tehetségek számára, ahol nem kizárólag az írói kreativitást fejlesztik, hanem gyakorlati oktatás is folyik majd, a tördelőszerkesztéstől a könyv- és lapszerkesztésig, az előadóművészi képességek fejlesztésétől a vonatkozó jogi és pénzügyi felkészítésig. Perspektívát igyekeznek biztosítani, hiszen csak az írásból kevesen élnek meg, de melléktevékenységekből ez sikerülhet, amelyek mellett az alkotásról sem kell lemondania.

Két támogatási kategória lesz. Húsz pályakezdő kap majd 40–100 ezer forint közötti tanulmányi ösztöndíjat, és lesz tíz szenior hely. Ők 150–250 ezer forint havi juttatásban részesülnek az oktatási segédletért, valamint a képzés ideje alatt megírandó könyvek szerzői jogának ellenében.

A tehetséggondozó az Előretolt Helyőrség nevű erdélyi irodalmi körre és holdudvarára épül. Mindezt OJD úgy magyarázta, irodalmi mozgalmuk egy egész holding működését hangolta össze, amely egyedülálló volt az egész Kárpát-medencében. Helyzetbe hozásuk ezért is indokolt. A politikai  megosztottságról a Magyar Idők rovatvezetője úgy vélekedett, ez magyarországi betegség, „én pedig erdélyi vagyok, ahol azzal kezdjük az ismerkedést, hogy pálinkát töltünk a poharakba, nem pedig politikát”.

hirdetés
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása