A németek már unják, hogy még többet fizessenek

Keresztes Lajos

2012. január 28., szombat 18:45
A baloldali-liberális hamburgi Der Spiegel hírmagazin internetes kiadásában Veit Medick és Carsten Volkery Görögország átok című cikkében tudósít a közelgő uniós csúcs legfontosabb vitatémájáról.

Nagyon hasonlít a helyzet az elmúlt hónapok történéseihez. Most is a legkényesebb kérdést zárójelbe tették. Az európai állam- és kormányfők hétfőn Brüsszelben találkoznak, hogy az adósságválságról vitatkozzanak és az úgynevezett pénzügyi paktumról döntsenek. A görögországi helyzet azonban nem szerepel a napirenden. De számos megfigyelő szerint a vezető politikusok nem kerülhetik meg, hogy ne foglalkozzanak Athénnal. Már most egy hétfői rendkívüli ülésről spekulálnak. A legfrissebb görögországi helyzetről szóló hírek kijózanítók. A helyzet Olli Rehn, az unió pénzügyi biztosa szerint tovább romlott. A tervezett szükségintézkedések – a 130 milliárdos hitelezői részesedések és mentőlépések – nem elegendők ahhoz, hogy az országot kivezessék a válságból. Ami világosan fogalmazva annyit tesz, Athénnak még több pénzre van szüksége. Újra.

A brüsszeli üzenet megriasztotta a berlini kormányt. Már napok óta azzal a követeléssel szembesül a koalíció, hogy az eurómentő csomagot bővítsék ki. S miként egy átok, a görög válság egyszerűen nem akar véget érni. Szokatlanul világosan utasította vissza a német kancellár pénteken a pénzügyi biztos javaslatát, amikor megüzente, nincs értelme jelenleg új segítségről spekulálni. Jelenleg az úgynevezett trojka – a Nemzetközi Valutaalap, az EU és az Európai Központi Bank (EKB) – legfrissebb jelentését kell megvárni. Guido Westerwelle (FDP) külügyminiszter is jelezte, zavarónak találja ezeket a követeléseket. „Nem tartom jónak, hogy mi minden politikai rendezvényen az összes alkalommal hatalmas milliárdokat a kirakatba rakunk” – bírálta Brüsszelt.

A bírálat mögött számos tényező bújik meg. Egyrészt a szövetségi kormány attól tart, hogy az új athéni segélycsomagról és a mentőalap feltöltéséről szóló hírek azt a látszatot kelthetik a piacokban, mintha a kormányfők tavaly elfogadott intézkedéseiket máris meghaladottnak tartják. Ráadásul a CDU és az FDP azért is aggódik, hogy a további segítség idő előtti ígérete megszabadítja Görögországot a takarékossági kényszer alól.

A milliárdos mentőcsomagok ellenére a reformok elakadtak, ami sokakat felháborít. „A nyomásnak nőnie kell Görögországra” – követelte Volker Kauder, a CDU-frakció vezetője. Athénnak világossá kell tenni, hogy csak akkor kapnak pénzt, ha az országot szigorúan vezetik. Ezek kemény szavak, amelyek mögött belpolitikai okok állnak. A berlini kormánypártoknak nincs szükségük a görög segélyről zajló vitára. A Saar-vidéken és Schleswig-Holsteinben tavasszal fontos tartományi választásokat rendeznek, s az súlyosan blamálná a kormánypártokat, akik eddig folyamatosan cáfolták, hogy javítani kell a görög segélycsomagon.

Túl gyakran alakult ki a mentőcsomag kapcsán az a látszat, hogy a berlini kormány valami olyan ellen védekezik, ami egyszerűen elkerülhetetlen. Most azonban úgy tűnik, egy kiskaput nyitva tartanak. Merkel és a kabinet óvatos visszafogottsággal nyilatkozik, s a cáfolataik élét olyan kifejezésekkel tompítják, mint „jelenleg”, „ebben a pillanatban”. Ez azért elegendő politikai mozgásteret hagy a kormánypártoknak.

Ténylegesen kérdéses, hogy a kormány kemény irányvonala tartható marad-e. Azzal ők is tisztában vannak, hogy komoly kockázattal járna, ha válsághelyzetben Athént magára hagynák. Túl kiszámíthatatlanok lennének a következményei az államcsődnek és az euróövezetből történő kiválásnak.

Brüsszelben egyre nőnek az elvárások, és ezt Berlinben is érzékelik. Meglepő módon Merkel új napirendi pontot vetetett fel a csúcstalálkozó programjára. Bejelentette, hogy a rendezvényen a munkahelyekről és a növekedésről is beszélni kell. A takarékosság nem elegendő – állította –, hogy átvészeljék a válságot. A válsággal szenvedő kormányok konjunktúráját is fel kellene pörgetni. Ez új hangsúly a kancellár retorikájában, mert eddig a legfelsőbb költségvetési csendőr szerepét játszotta.

Nyilvánvalóan a nemzetközi bírálatok elkezdtek hatni. Legutóbb maga az IMF is úgy fogalmazott, a válságban a túlzásba vitt költségvetési szigor csak tovább nehezíti Dél-Európa helyzetét.

Most meghívójában Herman Van Rompuy azonnali cselekvést követelt a fiatalok munkanélkülisége ellen, a kisvállalkozók érdekében, a munkaerőpiac átalakításában és a bürokrácialeépítés ügyében. S természetesen az egész nem okozhat újabb költségeket. A pénznek az EU már létező alapjaiból kell érkeznie, a strukturális és szociális alapok felhasználatlan milliárdjaiból. Az uniós bizottság azonnal tiltakozott. Alig létezik szabad pénz ilyen célra – nyilatkozta Johannes Hahn regionális biztos. Ez Merkel tervének kipukkanását jelentheti.

Néhányan Brüsszelben amúgy is azt feltételezik, hogy a kancellár a javaslatával amúgy is csak el kívánta terelni a figyelmet a kellemetlen kérdésekről. A mentőcsomag feltöltéséről vagy az Athénnak nyújtandó újabb hitelgaranciáról.

Der Spiegel (spiegel.de)

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés