Bajban a hitelminősítők

Elfogultság?

Bajban a hitelminősítők

Károly Gábor

2011. november 23., szerda 05:30

Az amerikai hitelminősítő intézetek egyelőre nem mernek hozzányúlni az Egyesült Államok adósságbesorolásához. Érthető: egy leminősítéssel jelentősen megnőnének az adósság finanszírozásának költségei. Ez hatással lenne a teljes amerikai gazdaságra – ezt pedig amerikai cégek nyilván nem akarják, pedig okuk lenne rá bőven.

Nyomtatás

A Standard & Poor's-on kívül a másik két jelentősebb hitelminősítő nem mer hozzányúlni az Egyesült Államok adósbesorolásához. Sem a Moody's, sem pedig a Fitch nem lépett azok után, hogy hétfőn a deficitcsökkentési tervek kidolgozásával megbízott kongresszusi „szuperbizottság” tárgyalása kudarcba fulladt. A Fitch és a Moody's mindenesetre nem zárta ki a későbbi negatív hitelminősítői lépéseket. Az S&P már lépett korábban: augusztus elején elvette az USA „AAA”-s besorolását, de a többiekre egyelőre várni kell.

Pedig nem áll jól a bankszektor... Hitelminősítők piaca

A Lehman Brothers-sztorinak ugyan már vége, de gyakorlatilag minden hétre jut egy-két olyan hír, miszerint bezártak egy újabb bankot az Egyesült Államokban. Legutóbb múlt héten húzta le újabb két hitelintézet a rolót, mellyel 90-re emelkedett az idén csődbe ment bankok száma. Az állami betétbiztosítási alap szerint a csődhullám tavaly tetőzött: a bezárt bankok száma tavaly 157-re emelkedett az egy évvel korábbi 140-ről.

Sem az adósságállomány...

Az USA brutális adósságot halmozott fel az elmúlt években: az állomány bő tíz esztendő alatt gyakorlatilag a triplájára nőtt! Az államháztartás bruttó adóssága 2007-ben még csupán a GDP 62,3 százalékát tette ki, míg az év végére várhatóan eléri a 100 százalékot. Az államháztartás hiánya a GDP százalékában pedig meghaladta a tíz százalékot az elmúlt két évben.

Sem a gazdasági növekedés...

Az államháztartás bruttó adóssága a GDP százalékában:
2006	61,1
2007	62,3
2008	71,6
2009	85,2
2010	94,4

A növekedésben sem nagyon bízhatnak az amerikaiak, ugyanis a vártnál lassabban nőtt a harmadik negyedévben a gazdaságuk. A korábban közölt 2,5 százalékkal szemben csak 2,0 százalékkal nőtt éves szinten a harmadik negyedévben a GDP – közölte az amerikai kereskedelmi minisztérium. A második negyedévben 1,3 százalékkal, míg az év első három hónapjában 0,4 százalékkal nőtt a gazdaság éves összevetésben.

A GDP a válság kirobbanásának évében 0,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest, míg 2009-ben 3,5 százalékos volt a visszaesés. Tavaly egész jól teljesített összességében az USA gazdasága: 3,0 százalékos növekedést mértek. Ugyanakkor ez édeskevés, hogy fedezzék az ország kiadásait.

Az atlantai Fed elnöke, Dennis Lockhart szerint az USA gazdasága ugyan nem olyan erős, mint korábban volt, de az év utolsó három hónapjában akár 3 százalékos is lehet a növekedési adat. „Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok egy fejlett gazdaság, a növekedés mértéke tiszteletre méltó” – mondta Lockhart.

Sem a munkanélküliség...

Öt év alatt több mint duplájára nőtt a munkanélküliek aránya: a 2006-os 4,7 százalékról 9,8 százalékra ugrott tavaly a munkanélküliségi ráta a 16–64 éves korosztályban. Bár szeptemberben volt némi javulás, s a vártnál nagyobb mértékben, 91 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma a magánszektorban. Idén augusztusban 9,1 százalék körül mozgott a munkanélküliség, mely mintegy egyszázalékos javulás a 2009-es negatív rekordhoz képest. Sokan úgy hiszik, hogy a magas munkanélküliség miatt a Fed be fog avatkozni annak érdekében, hogy valamelyest lökést adjon a jövő évi gazdasági növekedésnek.

Sem a gazdaságpolitika...

Még augusztus elején alakult egy bizottság, melynek az lett volna a feladata, hogy november végéig megtalálja annak a módját, hogy tíz év távlatában 1500 milliárd dollárral csökkentse az államháztartási hiányt. Márpedig nem sikerült megegyezniük, így jöhet a „B” terv. A „szuperbizottság” kudarca miatt a jelenleg érvényes jogszabály értelmében 2013-ban megkezdődik egy automatikus, tíz éven át tartó, 1200 milliárd dolláros csökkentés, amely csaknem minden költségvetési tételre egyformán kiterjed. Barack Obama a tárgyalások összeomlását követően a Fehér Házból közvetített beszédben jelentette be, hogy megvétóz majd minden olyan törvényhozási kísérletet, amelyek célja az automatikus lefaragások magakadályozása lesz.

Ugyanakkor háborúra volt pénze a világ egyik vezető hatalmának: 2008-ban például mintegy 140 milliárd dollárt „hagyott ott” Irakban, míg Afganisztánra idén fordította a legnagyobb összeget, körülbelül 120 milliárd dollárt. Ez a két háború az elmúlt tíz évben összességében eddig 1250 milliárd dollárjába fájt az amerikai költségvetésnek. Összehasonlításképpen: ez az összeg a magyar GDP több mint hatszorosa...

Az euróövezet adósságválsága nincs hatással az Egyesült Államokra?

A St. Louis-i Fed elnöke, James Bullard szerint az európai adósságválság valószínűleg nem lesz komoly hatással a tengerentúlon, de kockázatokat azért jelent az Egyesült Államok gazdaságára nézve. „Attól tart mindenki, hogy ha ez az egész felrobban, akkor hatással lesz az USA-ra. Szerintem valószínűbb, hogy el fog húzódni a válság, s nem lesz hatással az Egyesült Államokra” – mondta Bullard. Európa nem fog globális makroökonómiai válságot okozni, de rögös út áll polgárai előtt – fűzte hozzá.

„Oda kell figyelni Európára. Egy napon (az euróövezet problémája) elérheti az Egyesült Államokat, s készen kell állnunk a feladatra. De egyelőre nem mindenki készült fel erre” – figyelmeztetett Bullard, majd odaszúrt Európának is. „Egyelőre nem gondolnak bele abba, hogy valaha is problémájuk lehet a piacokról történő finanszírozásból – pedig lesz” – tette hozzá sejtelmesen a St. Louis-i Fed első embere.

Címkék

válság, munkanélküliség, Egyesült Államok, hitelminősítők, gazdasági növekedés, adósságválság, Moody's, Standard & Poor's, Fitch Ratings