Állami felvásárlás a rezsicsökkentésért

Bodacz Péter, 2014. július 3., csütörtök 05:30
A Fővárosi Csatornázási Művek és a közterület-fenntartó is rövidesen állami kézbe kerülhet. A fejlesztési tárca tájékoztatása szerint a nonprofit működésre sok esetben a külföldi érdekeltségű társaságok nem vállalkoznak, így a díjak további mérséklését és ezzel egy időben a szolgáltatásbiztonságot az állam garantálhatja.

A Főgáz után a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) és a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. is önkormányzati kezelésből az állam tulajdonába kerülhet – derül ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) lapunk megkeresésre küldött válaszaiból. A tárca a tranzakciók részleteiről egyelőre nem adott információt, mondván, azok csak a döntések meghozatala után lesznek nyilvánosak. Megerősítették ugyanakkor, cél a vállalatok nonprofit működtetése, a szolgáltatás biztonságát pedig állami cégek tudják garantálni. – Általánossá kell tenni, hogy a jövő közszolgáltató cégei a megtermelt eredményüket az üzembiztonság és a szolgáltatási színvonal növelésére, korszerűsítésre fordítsák, emellett a profitjuk terhére aktívan vegyenek részt a rezsi további csökkentésében – közölte az NFM.

A tárca hangsúlyozta, erre a kifejezetten nyereségcentrikusan működő – több esetben külföldi érdekeltségű cégek – nem vállalkoznak. Az állami szerepvállalás fokozását mindezzel összefüggésben az a cél is szükségessé teszi, hogy a rezsicsökkentés a lakossági szegmensben fenntartható, az iparra pedig kiterjeszthető legyen.

Az FCSM többségi tulajdonrésze felett jelenleg Budapest önkormányzata rendelkezik, míg 25 százalék plusz egy szavazatú tulajdonhányadát a német Berlinwasser Holding AG, valamint a francia Veolia Environnement S. A. birtokolja. A már jelenleg is nonprofitként működő FKF állami átvételét – összhangban a minisztérium, valamint a kormányzat egyéb nyilatkozataival – a közszolgáltatásokat egy nagy állami nonprofit társaságba való szervezésének terve magyarázza.

Korábbi sajtóinformációk szerint az állami szerepvállalás esetén is elképzelhető olyan konstrukció, amely szerint maradna valamekkora – kisebbségi – magántulajdonrész. Szakmai befektetőknek ez akár még jövedelmező is lehet, ha bizonyos tevékenységeket – például a jelentős technikai eszközigénnyel rendelkező fogyasztásmérést ők végezhetnek, piaci alapon. Ennek költségei egy nonprofit társaságnál is megjelenhetnek az üzemi költségekben. Mint arról lapunk is hírt adott, a Fővárosi Közgyűlés hétfőn hozott döntést a Főgáz Zrt. többségi részvénycsomagjának eladásáról, 41,8 milliárd forintért. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tavasszal vette meg a társaság 49 százalékos részvénycsomagját a német RWE-től, ennek vételára 41 milliárd forint volt.

A kormány rezsicsökkentési lépéseinek köszönhetően egyébként tavaly a korábbi dobogós helyről az uniós középmezőnybe került a háztartási energia hazai ára. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a háztartási energia ára 2005–2013-ban átlagosan a kétszeresére növekedett, az infláció másfélszeres emelkedése mellett. Ezen belül a távfűtés és az áram ára 1,4–1,4-szeresére, a vezetékes gázé 2,5-szeresére nőtt. Az éves növekedési ütem 2006 óta minden évben magasabb volt, mint az átlagos fogyasztóiár-emelkedés. A rezsicsökkentés miatt azonban tavaly a háztartási energia ára 8,5 százalékkal csökkent az előző évihez képest, miközben az infláció 1,7 százalék volt. Az áramárak uniós országok közötti rangsorában 2009 és 2011 első fél éve között Magyarország az első helyen, majd a következő három fél évben a második helyen volt. Tavaly az első fél évben viszont a magyar lakossági fogyasztók az uniós országok között a nyolcadik legmagasabb árat fizették. A háztartási gáz tekintetében Magyarország 2010 első fél évétől 2011 végéig folyamatosan „dobogós” volt, 2013 első felében viszont a 13. helyre került.

hirdetés
Legolvasottabb
24 óra hírei
hirdetés

Hozzászólások - 49 db

A hozzászólások mutatása