Martin Mevius újságíró, történész volt a vita szervezője, amelyre jobb- és baloldali magyar közéleti szereplőket is meghívott. Az eseményen jelen volt Schöpflin György, az Európai Parlament néppárti képviselője, Ertsey Katalin, az LMP parlamenti képviselője, Dennis de Jong, a holland Szocialista Párt európai parlamenti képviselője, Szánthó Miklós politikai elemző és közíró (Jobbklikk), Tóta W. Árpád újságíró (HVG) és Thomas Escritt, a Financial Times volt budapesti tudósítója.

A közönség sorairól sem szabad megfeledkezni, ugyanis ott foglalt helyet Sümeghy Gyula hágai magyar nagykövet és Bert van der Lingen a budapesti holland nagykövetségtől, valamint Renée Postma, aki az első Orbán-kormány idején keményen kritikákat fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Az esemény bevezetőjeként Mevius informálta a résztvevőket Magyarország belpolitikai helyzetéről, valamint a jobb- és baloldal viszonyát a nemzeti politikához. Mevius szerint sok az ellentét a jobb- és baloldaliak között, azonban szerinte egy dologban minden magyar egyetért: az Trianon tragédiája.

„Annak igen kevés hírértéke van, ha valami mellett tüntetünk”

Thomas Escritt arról beszélt, hogy a magyarok sokszor érzik úgy, hogy a nyugati média félreértelmezi őket, illetve nem mutatja be őket megfelelően. Azt mondta, hogy nincs szó szisztematikus lejáratásról, de tény, hogy manapság a nyugati sajtóban nincs rendszeres tájékoztatás kis országokról. A kormányellenes tüntetésről teljes terjedelmében tudósító, a békemenetet viszont szinte teljesen elhallgató nyugati sajtó védelmére Escritt azt hozta fel, hogy „annak igen kevés hírértéke van, ha valami mellett tüntetünk”. Ha valami ellen vonulnak az emberek az utcára, az sokkal érdekesebb.

Befolyásos és világhíres

Tóta W. Árpád, akit a műsorvezető úgy mutatott be, mint „nagyon befolyásos, Magyarországon világhíres (sic!) blogger”, azt mondta, hogy Magyarországon diktatúra van. A sajtó nem szabad, és minden Orbán Viktor ellenőrzése alá esik. Ugyanakkor a nyugati sajtó éppen a lényeget nem látja. Szerinte az ország teljes kiárusításáról van szó, és mindent elborít az urambátyámvilág.

Ez a feltétel megadatott a kormánynak

Szánthó Miklós politikai elemző, konzervatív blogíró a magyar politikai stabilitásról beszélt, amely a kétharmados többséggel megválasztott kormánynak köszönhető. Elmondta, hogy Európa sok országa küszködik politikai instabilitással keveredett gazdasági problémákkal, amelyeket a szélsőségesek és radikális pártok megerősödése kísér. Szánthó szerint ez mind a gazdasági válság és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap kényszermentőcsomagjainak következménye. Véleménye szerint a gazdasági válságból egy kormány csak akkor képes az országot kivezetni, csak akkor tud komoly reformokat bevezetni, ha politikailag stabil, és ez az a feltétel, ami a mostani magyar kormánynak megadatott. A 2002 és 2008 közötti szocialista–szabad demokrata kormányzás időszakát említve szólt a tömeges méretűvé vált korrupciós botrányokról, a hazugságokról és a rendőri brutalitásról, majd arról, hogy 2008-ban a választópolgárok felhatalmazása nélkül egy kisebbségi, technokrata kormány irányította az országot.

Döbbenetes harag

Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő Délnyugat-Magyarországon tett látogatásáról beszélt, ahol a többség részéről döbbenetes haragot tapasztalt a magyar baloldal és Európa iránt, mert szerintük az, ami Magyarországgal történik, nem igazságos. A rendszerváltás idején Angliában élve azt gondolta, hogy Magyarországból normális és demokratikus ország válik, de ennek csak a látszata valósult meg. A 2002–2010 közötti kormányzás rendkívül korrupt volt, és lenézte az embereket. A Gyurcsány– Bajnai-kormányok idején a közigazgatás gyakorlatilag nem működött Magyarországon, a vidéken élők adót ugyan fizettek, de a rendőrség már nem tette a dolgát. Schöpflin szerint a Fidesz–KDNP-kormány óriási, hosszú távra ható reformokat és változtatásokat valósít meg. Az új alaptörvényről szólva elmondta, hogy a régi alkotmány ideológiailag szégyellni való módon sztálinista volt, amelyen 1989-ben valóban változtattak, de még akkor sem lett megfelelő. Szerinte a legfontosabb, Fidesz által bevezetett reform a közigazgatás radikális átalakítása.

Nem a diktatúra irányába

Ertsey Katalin, az LMP parlamenti képviselője azzal kezdte beszédét: Amszterdam utcáin, a teraszokon ülő, sört iszogató és füves cigarettát szívó embereket látva ráébredt, hogy a magyar helyzet valószínűleg érthetetlen egy átlagos holland számára. Méghozzá amiatt, mert a Magyarországról szóló vita lényege, hogy demokrácia van-e az országban vagy nincs – az Európai Unió viszont csak demokráciákat és diktatúrákat ismer. Szerinte Magyarország lecsúszik a demokrácia útjáról, de semmiképpen nem a diktatúra irányába halad. Hozzátette: szinte sehol nincs olyan jogilag megfogható, konkrét ügy, amit kritizálni lehetne amiatt, mert egyértelműen nem demokratikus.

Dennis de Jong, a holland Szocialista Párt európai parlamenti képviselője elmondta, hogy a vita folyamán sok olyan problémáról hallott, amelyek nemcsak Magyarországon, hanem az unió több országában is megtalálhatók. A korrupció Hollandiában is komoly gond, példaként a Philips esetét említette, amely ellen a holland kormány nem indított vizsgálatot, amikor kiderült, hogy lengyel kórházakat megvesztegettek.

Nem tudta, hogy a tömegbe lövetést javasolta

A Magyar Nemzet a vitát követően Martin Meviust, az esemény szervezőjét kérdezte arról, hogy vajon meghívott volna-e olyan jobboldali újságírót a vitára, aki a tömegbe lövetést javasolta a balliberális kormánynak, mint tette azt Tóta W. Árpád 2003. május 5-i Anyád napja című publicisztikájában. Mevius válasza erre az volt, szeretett volna egy jobb- és egy baloldali ismert újságírót meghívni, ami sikerült is, de nem tanulmányozta behatóan a munkásságukat.