Az exporthitelezés történetében egyedülálló csalássorozatot tárt fel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), amely feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen a magyar export ösztönzésével megbízott Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Zrt., valamint a magyar Harcon Zrt. és egy offshore cég szerződése kapcsán. A kacifántos ügyben a magyar állam tulajdonában álló Eximbank azért juttatott 124,2 millió eurós (mai árfolyamon 37 milliárd forintos) hitelt egy kazah bankon keresztül egy offshore cégnek, mert az azt állította, egy moszkvai bevásárlóközpont kivitelezésében a magyar Harcon Zrt. fővállalkozóként vesz részt. A hitelből ténylegesen 81,2 millió eurót (24,2 milliárd forintot) folyósítottak, de az építkezésen – a ma már végelszámolás alatt álló – Harcon Zrt. egy kapavágást sem ejtett, sőt időközben az offshore cég is eltűnt.

A luxemburgi bejegyzésű Samuel Finance S. A. R. L.-nek mint megbízónak a Harcon úgy lett a fővállalkozója, hogy a Samuel tulajdonosaival nem is találkozott a Harcon Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szakall Zoltán. Az ügy másik érdekessége, hogy a Harcon Zrt. – miután az Eximbank a szintén állami Mehib Zrt.-nél biztosította az ügyletet – alvállalkozói szerződést kötött egy másik titokzatos offshore céggel, amely szintén köddé vált. A Gamematch Ltd. elvileg az építkezés kivitelezését végezte volna, legalábbis papíron. A Harcon Zrt. képviselői a több tíz milliárdos szerződés ellenére sem találkoztak személyesen a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Gamematch tulajdonosaival sem. Sőt, elmondásuk szerint nem is ismerik a pontos tulajdonosi szerkezetét. Az ügyben szereplő offshore cégek korábbi elérhetősége érdekes módon azonos, de állítólag ez sem tűnt fel senkinek sem a hitelt adó Eximbankban, sem a Harcon Zrt.-ben.

 

A kivitelezők nem is látták a magyar „építőcéget”

Az ügyletben az Eximbank pénze végül a Harcon számláin landolt, és ennek zömét továbbutalták a rejtélyes alvállalkozónak, akinek se híre, se hamva. Az ügyben közreműködött ugyan egy kazah bank, a BTA is egyfajta biztosítékként, ez a pénzintézet azonban már tavaly a csőd küszöbén állt, és nem tud fizetni az Eximbanknak. Így a magyar bank kárát a szintén állami tulajdonú Mehib Zrt.-nek kell megtérítenie, mert az ügyletre biztosítást vállalt. Mivel a Mehib pénzügyi káraira állami készfizető kezesség van, ezért az ügyletből származó veszteségeket a költségvetésnek, vagyis végső soron a magyar adófizetőknek kell állniuk. Az Eximbank kára 27 milliárd forintot tehet ki.

Az ellenőrzés során kiderült, hogy a Harcon Zrt. valójában nem végzett tényleges építkezési tevékenységet a bevásárlóközpontnál (noha éppen a magyar export elősegítése miatt jutott a hitelhez). Sőt, sem a Harcon Zrt. képviselőjével, sem pedig az állítólagos alvállalkozójával nem találkozott a moszkvai helyszínen az építkezést a valóságban lefolytató török ENKA S. A. vállalat. A Kehi szerint mindez arra enged következtetni, hogy a Harconhoz köthető „építkezés” csak papíron valósult meg, a számlákat bemutatták az Eximbanknak, amely a feltételezett teljesítés alapján utalta át a következő hitelrészletet.

További furcsaság, hogy az Eximbank egy forint önrészt sem kért a teljesen ismeretlen Samuel Finance S. A. R. L.-tól a hitel folyósítása előtt. Így még az ügylethez kapcsolódó biztosítás díját is az állami tulajdonban álló Eximbank hiteléből finanszírozták. Az ügyben szereplő offshore cégeket sem az Eximbank, sem a Mehib nem ismerte, sőt, a Harcon Zrt. állítása szerint ők is úgy írták alá a szerződéseket ezekkel a cégekkel, hogy csak postai úton vagy e-mailben tartották a kapcsolatot a tulajdonosokkal, akiket ők sem ismernek személyesen.

A Magyar Nemzet megkereste az ügyben az Eximbankot és a Mehibet, ahol közölték: banktitok miatt nem adhatnak ki információt. Így nem kaptak választ arra a kérdésre, miként lehetséges, hogy senki nem vette észre, hogy a Harcon nem végzett építési tevékenységet a moszkvai bevásárlóközpont területén, s az alvállalkozói hányad, ami 98 százalék (!) volt, bőven meghaladta a megengedett 30 százalékot. Az Eximbank és a Mehib közös elnöke ekkor Csillag István, a Medgyessy-kabinet gazdasági és közlekedési minisztere volt mint az SZDSZ delegáltja, a bank vezérigazgatói feladatát Bodnár Zoltán, a biztosítóét pedig Szakács Tibor látta el.

Az ügy további részletei a csütörtöki Magyar Nemzetben.