Ezúttal emelhetik a korhatárt

Csókás Adrienn, 2015. február 24., kedd 06:30, frissítve: kedd 11:39
Alig három tanévvel ezelőtt szállították le 18-ról 16 évre a tankötelezettségi korhatárt, de a szakképzés kiterjesztése miatt máris újra felemelhetik – értesült lapunk. A kormány által elfogadott szakképzési koncepció szerint a mostaninál szabadabb kezet kapnak az érintett iskolák a gazdálkodásban, így felgyorsulnak a nehézkes intézményi beszerzések.

A kormány által elfogadott koncepció azzal összefüggésben veti fel a 2012 őszétől hatályos passzus módosításának szükségességét, hogy a szakképzésben hosszabbá válik a képzési idő, miközben a lemorzsolódás ebben az iskolatípusban már most is jelentős, mintegy 30 százalékos.

Ismeretes, Czomba Sándor képzési és munkaerő-piaci államtitkár két hete jelentette be, hogy a szakképzésben is megteremtik az érettségi lehetőségét: a szakközépiskolák a jövőben szakgimnáziumokként fognak működni, ahol négy tanév alatt érettségit, majd egy további év alatt technikusi minősítést lehet szerezni. A jelenlegi szakiskolákat pedig szakközépiskolákká alakítják, amelyekben 3+2 tanév alatt szakmát, majd érettségit szerezhetnek a diákok.

Lapunk úgy tudja, a stratégiában szó van arról is, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól szeptemberben a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerülő, mintegy 400 iskola gazdasági önállóságát növelni kell, így várhatóan csökkennek az érintett iskolák adminisztrációs terhei, gyorsulnak a beszerzéseik, s több pénzügyi kérdésben dönthetnek majd helyi szinten.

Mindezen túl bővítik a hiányszakmák ösztöndíjrendszerét, várhatóan eltörlik a nappali tagozatos jelentkezés 21 éves korhatárát, 9. évfolyam felett pedig csak akkor lehetne iskolai tanműhelyben gyakorlatozni, ha az iparkamara egy céget sem tud e célra biztosítani. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi közlése szerint egyébként ma a fiatalok 25-30 százaléka szerezhet vállalatoknál szakmai tudást, s ezt az arányt szeretnék fokozatosan a németországi 50 százalékhoz közelíteni. A cél 2018-ig az, hogy a mostani 50 ezerről 70 ezerre emeljék a duális szakképzésben részt vevők számát. Egy diák képzésének költsége egyébként a minisztérium szerint évente átlagosan 600 ezer forint, a 20 ezres többletlétszám tehát 12 milliárdba kerülne a költségvetésnek.

A gyakorlati képzését biztosító vállalatok számát 2018-ra 8 ezerről 20 ezerre emelnék. Ezzel kapcsolatban Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke arra hívta fel lapunk figyelmét: régiónként eltérő a cégek aktivitása, így nem biztos, hogy mindenhol van elég gazdálkodó szervezet, amelyik képes fogadni a diákokat. Ráadásul az utóbbi években százmillió forintos nagyságrendű ráfordításokkal fejlesztették az intézményi tanműhelyeket, komoly laborfelszereléseket szereztek be az iskolák, mindezt kár lenne elpazarolni – tette hozzá az érdekvédő, aki szerint a szakképzés színvonalának emeléséhez elengedhetetlen az is, hogy az általános iskolák alsó tagozatain megerősítsék az alapkompetenciák fejlesztését.

A szakképzési reform jogszabályi kereteinek kidolgozása egyébként egy hónapon belül lezajlik: a két érintett miniszternek március 31-ig kell kormány elé terjeszteni a szakképzési és a köznevelési törvény módosítását célzó tervezet. A változások zöme a 2016/17-es tanévben lép hatályba.

Varga Mihály tegnap a történelmi egyházak képviselőivel is tárgyalt a szakképzés átalakításáról, a találkozóról kiadott közlemény szerint a kormány a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Magyarországi Evangélikus Egyház képviselőivel stabil partnerségre törekszik a szakképzés területén.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye

„A szakképzéssel kapcsolatban tervezett, illetve elfogadott intézkedések között nem szerepel a tankötelezettségi korhatár emelése, sem azzal összefüggő egyéb intézkedés. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a szakképzés átalakításából nem következik automatikusan a korhatár emelése. Ahogy korábban is hangsúlyoztuk, a tankötelezettségi korhatár semmilyen módon nem jelent gátat annak, aki tanulni akar. A szakképzés átalakítását célzó intézkedések bővítik a tanulók továbbtanulási lehetőségeit, növelik a szakképzés presztízsét.” – írja sajtóközleményében az NGM.

 

Forrás: Magyar Nemzet
hirdetés
Legolvasottabb
24 óra hírei
hirdetés

Hozzászólások - 20 db

A hozzászólások mutatása