Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka szerint a javaslat azért van az Országgyűlés előtt, mert a kormány „súlyosan elszámolta magát” a 2012-es költségvetésnél, így most újabb kiigazításra van szükség, hiszen a vártnál kevesebb a költségvetés bevétele. Ennek szerinte az az oka, hogy a kormány nem hajlandó feladni a hibás gazdaságpolitikáját, azon belül is a rossz személyijövedelemadó-rendszert. Leszögezte: ezt az adóterhet nem a bankok, hanem az adófizető állampolgárok széles rétege fogja megfizetni. Rogán Antal számítását az MSZP-s politikus dilettánsnak nevezte, mert szerinte a 280 forintos adómérték csak akkor keletkezik, ha a két kereső a családban megkapja a fizetését a bankszámlájára a munkáltatótól. Ha ezt az összeget ezután csekkes fizetésre költi, átutal a bankszámlájáról vagy készpénzt vesz fel, akkor újabb adóterhek jelentkeznek, ráadásul ezt a terhet nem csak a keresők, hanem például a nyugdíjasok is megfizetik majd. Burány Sándor elmondta: az MSZP az újabb és újabb adók kivetése helyett a személyijövedelemadó-rendszer megváltoztatásával orvosolná a kialakult helyzetet.

A nemzetközi tapasztalatok is igazolják

Aradszki András, a KDNP vezérszónoka szerint a tranzakciós adó bevezetése a következetes adópolitikát segíti elő, amely a munkát terhelő adók csökkentésének forrását a fogyasztási típusú adók emelésével teremti elő. Szerinte a politika helyességét a nemzetközi tapasztalatok is igazolják, Németországban és Svédországban is hasonló módon állították helyre a költségvetést. Hozzátette: ha a szocialisták javaslatait figyelembe vennék, akkor itthon is az történne, mint azokban az országokban, ahol a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előírásait teljesítik és csökkennek a fizetések. A képviselő kitért arra is, hogy 2004 óta folyamatosan túlzottdeficit-eljárás van az országgal szemben, és ha a kormány nem vezet be 2010-ben különadókat, akkor az uniós források lehívhatósága már abban az évben veszélybe került volna. A tranzakciós adóval kapcsolatban megjegyezte: bármekkora összegű átutalás 1 ezrelékét kell illeték formájában a banknak megfizetnie, de ebben a plafonnélküliségben vita van, szerinte így nemcsak a szegényebbeket, hanem a gazdagokat is meg tudják adóztatni. Hozzátette ugyanakkor, hogy végig kell gondolni az országból exportáló vállalatoknál az adó alkalmazását, mert nem szabad, hogy a pozitív külkereskedelmi mérleget veszélyeztesse az új adófajta.

Ismert, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága hétfőn általános vitára alkalmasnak találta a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot, melyet a Nemzetgazdasági Minisztérium május 11-én nyújtott be az Országgyűlésnek. Május 10-én Matolcsy György miniszter arról tájékoztatott: további adóemelés a jövedelem típusú adóknál nem várható, július elsejétől jön a távközlési adó, 2014-től megszűnik a bankadó, a pénzügyi tranzakciós illeték 1 ezrelék lesz. Az adóváltozások kapcsán Selmeczi Gabriella a Lánchíd Rádióban arra emlékeztetett, hogy az Európai Unióban egyedülálló adóátrendezés zajlik Magyarországon. Giró-Szász András is azt mondta, az alrendszerek fenntarthatóvá tételét és a közteherviselést szolgálják az új adók. A kormány alapvetően alakítja át az államháztartás szerkezetét, mert tarthatatlannak véli, hogy az egyéneken és az államon nyugodjon minden teher – fogalmazott.


A multikat adóztassák meg

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik egyik vezérszónoka szerint azokat a multinacionális cégeket kellene megadóztatni, amelyek nyertesei voltak a szocialista kormányok, valamint a mostani kabinet adópolitikájának, és nem vették ki a részüket a közteherviselésből. A képviselő szerint a bankszektor át fogja hárítani az illeték mértékét a lakosságra és cégekre, a kormány viszont nem akarja ezt megakadályozni, pedig ki lehetne építeni olyan monitoringrendszert, amellyel kimutatható lenne. A képviselő arra szólította fel a kormányt, hogy ne a bankszövetséggel alkudozzon, hanem azon gondolkozzon, hogy az eddig nem adózó cégeket hogyan tudná megadóztatni. Kitért arra is, hogy a javaslat indoklása hajlik az őszinteség felé, mert kimondják benne, hogy a költségvetési egyensúlyt akarják javítani. Ugyanakkor brüsszeli irányelvekre hivatkozva tennék ezt, holott az unió a lakosságot és a vállalkozásokat mentesítené az adó hatálya alól.

Az LMP vezérszónoka, Scheiring Gábor azzal kezdte felszólalását, hogy szerinte Orbán Viktor és csapata a Holdon él, és fogalma sincs arról, milyen állapotban van az ország és gazdasága; ebben a környezetben vezetnének be olyan adót, amely a hétköznapi átutalásokon fog lecsapódni. A képviselő szerint sok szempontból a javaslat első ránézésre hasonlít az LMP spekulációs adóról szóló javaslatára, de azzal a hétköznapi átutalásokat érintetlenül hagyták volna. Hangsúlyozta: 700 ezer milliárd dollárnyi spekulatív tőke van, amelyről bebizonyosodott, hogy csak öncélú ügyleteket jelent, nem szolgálja a reálgazdaság növekedését. Ezt azonban a Fidesz érintetlenül hagyja, és teljes félreértés, hogy az unió kényszeríti az országot a hétköznapi átutalások megadóztatására. Az unió által javasolt adó ugyanis nem érintené a magánemberek átutalásait.  A felszólalást követően az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta.

A beteg- és az életbiztosítások kivételével a jövő évtől adó terhelné a biztosításokat egy törvényjavaslat értelmében – mondta keddi expozéjában Szatmáry Kristóf államtitkár a parlamentben. Az adót a biztosítóknak kell megfizetniük. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást 30 százalékos adó terhelné, olyan, amilyen mértékű a megszűnő baleseti adó. A Casco adója 15, a többi biztosításé pedig 10 százalékos lenne. Az előterjesztés szerint az adó alanya a biztosító. Az államtitkár hangsúlyozta: a Széll Kálmán Terv 2.0 értelmében a biztosítási adó három másikat vált ki: a pénzügyi intézmények különadóját, a tűzvédelmi hozzájárulást és a baleseti adót. A kötelezettség a nem magyar székhelyű biztosítókat is terhelné, ha a biztosítás kockázata Magyarországon merül fel. Az államtitkár arra is rámutatott, hogy ha egy autós a baleseti adót már a jövő évre megfizette, a biztosítójától vissza kell kapnia. Az összeget a társaságok az államtól igényelhetik vissza. Szatmáry Kristóf az adórendszerrel kapcsolatban kiemelt célnak nevezte az átláthatóságot.


Rövid vita zajlott a nyugdíjpénztárakról

A képviselők utolsó napirendi pontként rövid vitát folytattak Selmeczi Gabriella (Fidesz) önálló képviselői indítványáról, amelyben expozéja szerint azt kezdeményezi, hogy a visszalépő tagok állampapírban vagy készpénzben vihetik a nyugdíjreform- és adósságcsökkentő alapba a vagyonukat. A képviselő azt mondta, ezt a szisztémát már 2009-ben is alkalmazta az akkori kormány. Most az az oka ennek, hogy a rendszert biztonságosabbá tegyék, korábban ugyanis több visszaélés lehetett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatai szerint.

A fideszes Vantara Gyula azt hangsúlyozta, a módosítással elkerülhetővé válik, hogy az eszközérték-vásárlásokból adódó kockázatokat az állam viselje. Emlékeztetett: volt olyan vagyonelem, amely úgy került az államhoz offshore-cégektől, hogy perrel terheltek voltak.

Göndör István (MSZP) erre úgy reagált, hogy korábban a magánnyugdíjpénztárak ingatlanokban tartották a befektetéseiket. Hozzáfűzte, hogy a rendszerben volt rizikó, de két évvel a kifizetések előtt megszüntették a rendszert, akkor lehetett volna látni, hogy mi történik. Szerinte most még egyszer megbünteti az állam azokat, akik eddig a pénztáraknál maradtak.

Kiss Sándor (Jobbik) szerint az államot már így is elég kár érte, mert a nyugdíjpénztárak „felturbósított” áron adták át az államnak a vagyont, a kormány pedig nem volt elég körültekintő a korábbi törvények meghozásakor.

Napirend utáni felszólalásra Korondi Miklós (Jobbik) és Bartos Mónika (Fidesz) jelentkezett. Az ellenzéki képviselő a hősök napjáról, Bartos Mónika pedig az orvosokról emlékezett meg. Ezután az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a keddi ülésnapot. A képviselők csütörtök reggel 9 órakor folytatják a munkát.