A lap szerette volna megtudni Kósánétól, hogy a kuratóriumi üléseken nem találkozott-e Mátsikkal, az 1956 utáni véres megtorlás egyik hírhedt ügyészével, ám azt válaszolta, arra sem emlékszik, hogy egyáltalán tagja lett volna az említett alapítvány kuratóriumának, bár ennek a lehetőségét ennyi idő távlatából nem zárta ki. Azt elképzelhetőnek nevezte, hogy valamely korabeli tisztségéből kifolyólag került a neve a kuratóriumi tagok közé (Kósáné az alapító okirat szerint a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkáraként volt a testületben), azt viszont visszautasította, hogy ismerné Mátsikot, és határozottan tiltakozott az ellen, hogy az ő nevét bárki összefüggésbe hozza az egykori ügyészével.

Évtizedekkel azután, hogy halálbüntetést kért a még kiskorú Mansfeld Péterre, Mátsik György a Gyerekekért Alapítvány kuratóriumában tevékenykedett olyan személyiségekkel, mint például Kósáné Kovács Magda – írta korábban a Magyar Nemzet.

Legalább húsz embert juttatott akasztófára az ’56-os forradalom és szabadságharc után Mátsik György ügyész – erről beszélt a Hír TV Rájátszás című műsorában Fónay Jenő egykori halálraítélt. Eörsi László történész a Magyar Nemzetnek elmondta, Mátsik még ügyésztársai közül is kiemelkedett különleges kíméletlenségével. „A büntetőeljárások során tanúsított magatartása vérgőzösebb volt kollégáiénál, ha fogalmazhatok így, a túllihegésnek voltak jelei” – nyilatkozta az 1956-os Intézet munkatársa.

Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírója a Lánchíd Rádióban fejtette ki, hogy bízik a Mansfeld Péterre halált kérő ügyész elszámoltatásában.

Többrendbeli szándékos emberölés, kényszervallatás és súlyos testi sértés – egyebek mellett e bűncselekmények gyanújával tett feljelentést a Jobbik, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége és Mansfeld Péter öccse a Legfőbb Ügyészségen Mátsik György egykori ügyész ellen.

A koncepciós perekben, a megtorlás időszakának ügyeiben bűnös összjáték zajlott a politikai döntéshozók és a diktatúra igazságszolgáltatása között – ezt fejtette ki a Magyar Nemzet kérdésére az ügyészi és a bírói felelősségről szólva Kahler Frigyes büntetőjogász, jogtörténész.

Ha a sors úgy hozná, hogy Blaski József találkozhatna egykori ügyészével, Mátsik Györggyel, aki 1958-ban halálbüntetést követelt rá és Mansfeld Péterre, nem mondana neki semmit. „Nemcsak ellenünk szólt ott, hanem a saját országa, a saját népe ellen is” – fogalmazott a Magyar Nemzetnek a 74 éves Blaski József.

Mátsik György azért kért halálos ítéletet Fónay Jenőre, mert állítása szerint akkoriban ez volt a rend. Mindezt Fónaynak mondta el a Hír TV kamerái előtt, de ajtó mögül.

A Magyar Nemzet írta meg először, hogy valószínűleg életben van az a személy, aki ügyészként első fokon halálbüntetést kért Mansfeld Péterre, később a lap meg is találta a férfit, aki nyugdíjaséveit a budai I. kerületben éli feleségével. A Hír TV fel is kereste Mátsikot, aki a kamerák előtt igen félénknek bizonyult.

További részletek a Magyar Nemzet keddi számában.