„Menekítsük a cuccot!”

2014. október 22., szerda 05:01, frissítve: szerda 10:24
Bűncselekmények sora merült fel a Norvég Alap civil pénzeinek elosztása kapcsán készült Kehi-vizsgálat eredménye szerint – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, a forrásokat elosztó Ökotárs és a többi alapítvány el akarta tüntetni a terhelő adatokat, látszólag az alap kezelését felügyelő brüsszeli iroda együttműködésével. Külön érdekesség, hogy a norvég nagykövetség munkatársa még egyes dokumentumok visszadátumozásában is partner volt.

Még az is felmerült az FMO (a norvég alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda – a szerk.) részéről, hogy minden cuccot menekítsünk be a követségre – információink szerint ezt írta Móra Veronika, az Ökotárs vezetője a norvég civil pénzeket elosztó konzorcium tagjainak még júniusban, miután a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) átfogó vizsgálatot indított.

Kész a jelentés
Várhatóan szerdán kerül a kormány elé a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése a norvég civil támogatások ügyében – tudta meg lapunk. Információink szerint a Miniszterelnökséget vezető Lázár János az elmúlt napokban kapta kézhez a 40 oldalas dokumentumot, amelyet akár még ezen a héten nyilvánosságra hozhatnak.

Lapunk úgy tudja, a Kehi jelentése részletesen bemutatja, hogyan igyekeztek az érintett alapítványok eltüntetni a terhelő adatokat. Erős Barbara, a források elosztásában ugyancsak részt vevő Demnet Alapítvány egyik vezetője azt is felveti, hogy a dossziékat vihetnék a nagykövetségre, míg a szervereket „lecsupaszítják”, és saját, külső vincseszterekről dolgozhatnának, amelyeket a táskájukban hoznak, visznek minden nap.

Nun András, az Autonómia Alapítvány vezetője határozott kérést is megfogalmazott. Egy konzorciumi megbeszélés emlékeztetője szerint azt mondta: „a 2008–2011-es adatokat mind töröljük a szerverekből és a papírokat is elvisszük az irodákból, így ha kérik, sem tudjuk odaadni, mert minden az FMO-nál van”.

Még arról is leveleztek, hogy a beszélgetéseiket is le kellene menteniük, s törölni azokat, „amiket nem szeretnénk, hogy őhozzájuk eljusson”. Úgy tudjuk, a Kehi a vizsgálata során hatvanhárom projektet ellenőrzött, és ebből hatvanegy esetben tárt fel szabálytalanságokat, vagyis az ellenőrzés 97 százalékában. A leggyakoribb problémák között volt, hogy több projekt megvalósításának határidejét utólagosan vagy a szabályzat ellenében módosították.

A Készenléti Rendõrség vonult ki az Ökotárs Alapítvány irodájához
A Készenléti Rendőrség az Ökotárs Alapítvány irodájánál még szeptemberben
Fotó: Magyar Nemzet

Ez hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás gyanúját veti fel. Egyes esetekben elszámoltak olyan költségeket is, amelyek már a támogatási időszak után keletkeztek, ez szintén hűtlen kezelésnek minősülhet. A költségvetési csalás gyanúját veti fel emellett a támogatási céllal össze nem függő költségek elszámolása, erre csak egy példa, hogy a „kulturális örökség felhasználása az egyéni szocializáció fejlesztésében” elnevezésű projektnél térdzokni, befőzőgumi és garnélarák elszámolását is elfogadta az Ökotárs.

Információink szerint olyan nyertesek is voltak, akik helyett a pályázatot más valósította meg, illetőleg esetenként olyan cégtől származó számlákat is elszámoltak, amely már nem is létezett. Előfordult, hogy a támogatottak egyáltalán nem, vagy csak kevesebb önerőt használtak fel a projektben a szerződésben vállaltnál, ám az Ökotárs ennek ellenére sem csökkentette a támogatási összeget. Ez ugyancsak a hűtlen kezelés gyanúját veti fel.

Újrapontozás

Értesüléseink szerint a beérkezett pályázatok értékelési rendszere is számos kérdést felvetett. A vizsgálat ugyanis arra derített fényt, hogy a támogatási döntések sok esetben nem a pályázatok minősége és megfelelősége alapján születtek, hanem átpontozások, sorrendcserék történtek teljesen szubjektív alapon, nélkülözve minden szabályszerűséget.

Alapvetően a pályázatokat – egy előminősítés után – két értékelő is jellemezte. Ha eltérő véleményeket fogalmaztak meg, akkor bevontak egy harmadik embert is, ám sokszor előfordult, hogy ehelyett inkább valamelyiküket „meggyőzték”. Az értékelők kiválasztása szintén homályos körülmények között történt, baráti és személyes kapcsolatok is közrejátszottak. Az általuk adott pontszámokat a bírálóbizottság vitatta meg, ám a végső szót az Ökotárs vezetője és a konzorcium több tagjának képviselője mondta ki. Így előfordult, hogy újrapontoztattak. „Azoknál, akik kevés pontot kaptak és mégis támogatottak lesznek, kérjünk a BB-től (bíráló bizottság – a szerk.) újrapontozást, majd azt a pontszámot hozzuk nyilvánosságra, hogy ne kelljen magyarázkodni” – írta korábban Móra. A források megítéléseinek visszásságára a brüsszeli FMO is felhívta a figyelmet, és jelezték azt is, hogy a magyar programokban fordul elő legnagyobb arányban, hogy magas pontszámú pályázatok nem nyernek.

A benyújtott pályázatok értékelése közben az egyházi kötődést kizárták, míg a pártkötődést, legalábbis egyes esetekben, nem tartották aggályosnak. Nem okozott gondot az sem, hogy olyan szervezetnek nyújtsanak támogatást, amely egyértelműen kötődik a döntéshozókhoz. Pályázott például olyan szervezet, amely alapítójának képviseletét Móra Veronika látta el. A Demnet vezetője ennek kapcsán meg is kérdezte az érintettől: „Szerinted összeférhetetlen az alapító szervezet elnökségi posztja a mostani norvégos szerepeddel? Én szívem szerint nagyon szeretném ezt a pályázatot, iszonyatosan nem szeretném elutasítani a ZPOK-ot (a pályázó szervezet – a szerk.), mert jó a pályázat, de neccesnek tűnik nekem az alapító elnökségi státuszod miatt.” A pályázat végül támogatást nyert annak ellenére, hogy Móra támogatóként és támogatottként is érdekelt volt.

„Berágott” a nagykövet asszony

A norvég nagykövetséggel is rendszeres volt a kommunikáció. Előfordult például, hogy a Demnet vezetője a nagykövetség egyik munkatársával egyeztetett bizonyos dokumentum visszadátumozásáról. Egy nyári levelezés tanúsága szerint azt írta: „Itt az ellenőrzés miatt nagyon kellene már ez. A dátum legyen az első BB (bírálóbizottság) ülés (2013. 05. 09.) előtti egy nappal.” Polgár Tamás, a nagykövetség munkatársa válaszában még visszakérdez, hogy „Mikori legyen a dátum?”, ahogyan érdeklődik arról is, hogy „A biztonság kedvéért legyen-e egy 2013-as is?”

Rendszeresen egyeztettek

Emellett a Kehi vizsgálatából – információink szerint – az is kiderül, hogy rendszeres egyeztetés folyt a norvég nagykövetség és az Ökotárs között arról, hogy a politikai kommunikációs térben miként kell kezelni az ügyet. Móra Veronika a nagykövettel való találkozásának részleteit többekkel is megosztotta. „No, visszatértem a nagykövet asszonytól – a leglényegesebbek: Eléggé be van rágva a Krétakör miatt, alapvetően azért, mert ahhoz, hogy védeni tudja az alapot támadhatatlannak kell(ene)lennie. (…) Nem volt túl boldog attól sem, hogy azt a nyomorult E&Y jelentést elküldtük, beismertem, hogy hülyeség volt.” A Krétakör azért kerülhetett szóba, mert akkor történt, hogy Gulyás Márton, a szervezet vezetője beismerte: a Lázár János elleni tüntetést is részben norvég pénzből finanszírozták.

Lapunk már korábban megírta, a Norvég Alap felhasználásának vizsgálatát végző Kehi jelentése várhatóan ma kerül a kormány elé. A kormány gyanúja szerint ugyanis a Norvég Alap felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket és hozzájuk kötődő civileket támogattak – a Kehi ezért a Miniszterelnökség felkérésére vizsgálta a pénzek elosztását. Az ügyben már büntetőfeljelentést is tettek.

Forrás: Magyar Nemzet
hirdetés
Legolvasottabb
24 óra hírei
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - 184 db

A hozzászólások mutatása