Milliós ösztöndíjat is fizettek az ELTE-n

2015. március 2., hétfő 06:45
Számos szabálytalanságot tárt fel a hallgatói juttatások vizsgálatakor egyes ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) – értesült lapunk. Információink szerint a 2009 és 2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzésből kiderül: az ELTE pénzügyi helyzete a költségvetési támogatás 1,4 milliárdos csökkenése és a 3,6 milliárdos zárolás ellenére is stabil volt. A diákok támogatását célzó ösztöndíjak viszont sok esetben nem a megfelelő helyre érkeztek.

A tudományos ösztöndíjakat például a vonatkozó kormányrendelet előírása ellenére nem pályázati úton ítélték oda, a kiutalt sport-, kulturális, illetve közéleti ösztöndíjakat pedig egyes esetekben továbbutalták az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara (ÁJK) alapítványának számlájára, vagy épp rendezvényszervezésre fordították.

Előfordult továbbá olyan is, hogy oktatói díjazást fizettek ki az amúgy diákoknak járó tudományos ösztöndíjkeretből. Két HÖK-ös tisztségviselőt úgy részesítettek ösztöndíjban, hogy a pályázat célja valójában a gólyatábori költségek támogatása volt. Akadt olyan hallgató, akinek a tiszteletdíja vándorolt az említett alapítványi számlára. Az egy hallgatónak kifizetett ösztöndíjak mértékében egyébként igen nagy a szórás az ELTE-n, a Kehi szerint pár ezer forinttól egy-másfél milliós tételekig terjedtek az összegek.

Úgy tudjuk, a hivatal megállapította azt is, hogy az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (EHÖK) a vizsgált időszakban gazdálkodási szabályzat nélkül működött, és az egyetemi belső ellenőrzés sem vizsgálta az EHÖK gazdálkodását. Mindez pedig igencsak indokolt lett volna a revizorok szerint, tekintve hogy az érdekképviselet – bár saját bevétele nincs – éves szinten mintegy száztízmillió forintnyi, működéséhez nyújtott támogatás felhasználásáról és kifizetéséről hoz döntést. Szükségesnek tartja a hivatal azt is, hogy a rektor gondoskodjon a hallgatói képviselet rendszeres, legalább kétévenkénti ellenőrzéséről. Ezzel együtt kiderült, hogy a hallgatói képviselet a működési támogatást igazoltan a megfelelő célokra, vagyis működési költségekre, kiadványok, újságok készítésére és rendezvényszervezésre fordította. A rendezvényszervező cégek és a HÖK vezető tisztségviselői között személyi összefonódás nem állapítható meg.

A vizsgált időszakban az egyetem éves bevétele átlagosan 37,4 milliárd, kiadása 31,3 milliárd forint körül alakult, és kiderült, hogy az intézmény a főbb mutatószámok szerint a források folyamatos csökkenése ellenére is kiegyensúlyozott gazdálkodást tudott folytatni. Az ELTE közalkalmazottainak átlagos illetménye bruttó 245 ezer forint, jutalom jogcímén pedig 1,37 milliárdot fizetett ki az intézmény, ez éves átlagban a személyi juttatások 2,8 százaléka. A jutalmak mértéke nagyon változó volt: négyezer forinttól 1,9 millióig terjedt. Egymillió feletti jutalomban hét felső vezető részesült, fél- és egymillió forint közötti jutalmat pedig huszonhatan kaptak. A legnagyobb jutalom egyébként az érintett közalkalmazott éves illetményének 10,9 százaléka volt, a törvényben előírt harmincszázalékos felső határt egyszer sem érték el.

Korábban megírtuk, a Kehi több egyetemen tárt már fel visszásságokat a hallgatói képviseletek gazdálkodásával kapcsolatban, a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Nyugat-magyarországi Egyetemen például több tíz millió forinttal nagyobbak voltak a HÖK-ös bevételek, mint amennyi az intézmény könyveiben megjelent, és mint amennyit a HÖK igazolni tudott.

Forrás: Magyar Nemzet
hirdetés
Legolvasottabb
24 óra hírei
hirdetés

Hozzászólások - 9 db

A hozzászólások mutatása