„Mi, magyarok, az elmúlt nyolc évben megtanultuk, hogy az adósság a végén elviszi a fejünk fölül a házat... Minden forintért, amelyet elköltünk, előbb vagy utóbb valakinek fizetnie kell, vagyis meg kell érte dolgozni. A növekedést tehát támogatjuk, de csak azt a fajtát, amely nem eredményez adósságnövekedést" - fogalmazott a kormányfő.

A kötetlen csúcstalálkozón a 27 tagállam vezetői azt vitatják meg, miként adhatnának lendületet a növekedésnek és a foglalkoztatásnak szerte az unióban.

Orbán: Egyetlen eszköz van
Orbán: Egyetlen eszköz van

Orbán Viktor – az értekezlet előtt, az Európai Néppárthoz tartozó állam- és kormányfők találkozóját követően nyilatkozva – ezzel kapcsolatban kijelentette: a növekedés segítésére a magyar álláspont szerint minden eszközt számításba kell venni, szélesíteni is kell az eszközök rendszerét.

Ez az egyetlen eszköz

Szerdán zárult le a mikro-, kis- és közepes vállalkozások munkahelyteremtő beruházásait támogató pályázat, amelynek 10 milliárd forintos keretére 10,4 milliárd forint támogatási igény érkezett. A támogatásból 5500 új állás jöhet létre. Czomba Sándor a Hír Televízió Rájátszás című műsorában arról beszélt, hogy a tavalyi 5 milliárdhoz képest idén 10 milliárd forintot fordít a kormány munkahelyteremtésre.

Hozzátette: ma az Európai Unióban ugyanakkor egyetlen olyan eszköz van, amely már bizonyította, hogy növekedést tud hozni és munkahelyeket tud teremteni, mégpedig a kohéziós alapok. „A kohéziós alap ez idáig mintegy 2,5 millió munkahelyet teremtett Európában, innen pénzt máshová áttenni felelőtlen lenne, ezért azt nem is támogatjuk” – fogalmazott a kormányfő.

Magyarországnak is fontos az euróövezet

Megismételte azt is: Magyarországnak fontos, hogy az euró erősödjön, mert minél biztosabb lábakon áll, annál stabilabb a forint is.

Leszögezte: mivel Magyarország nem része az euróövezetnek, azokban a vitákban, amelyek arról szólnak, hogyan lehet megmenteni, hogyan lehet megerősíteni, vagy milyen veszélyek fenyegetik az eurót, Magyarország közvetlenül nem érintett. Közvetett módon viszont igen, mert ha az euróövezetben baj van, és Magyarország nem áll elég erősen a lábán, az hazánkat is megrendítheti.

Minden egyes euróövezeti országnak ki kell dolgoznia saját forgatókönyvét arra az esetre, ha Görögország kilépne az euróövezetből.

Négyhavi mélypontjára esett a forint árfolyama, miután a korábbi görög miniszterelnök közölte, már korábban gondolkodtak országuk eurózónából való kilépésén.


Orbán kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy az euróövezetre vonatkozó vita nem befolyásolja a magyar gazdaságpolitikát, annak tartalma „nem függ attól, hogy itt, Brüsszelben éppen mit csinálnak”. Kifejtette: a kormánynak van elgondolása arról, hogyan kell az országot egyszerre kihozni az adóssághegy alól és javítani a versenyképességét. Mint kiemelte, ez nagyon nehéz dolog, Európában csak egy-két ország van, amely bár eladósodott, képes ezt a két törekvést egyszerre megvalósítani. „A magyar emberek sokat dolgoztak ezért, vállaltak is áldozatot érte, ezt nem fogjuk feladni” – szögezte le Orbán Viktor.

Középpontban a növekedés és a foglalkoztatás

Szerdán este kezdődött meg az uniós állam- és kormányfők brüsszeli kötetlen találkozója – amely a tervek szerint az éjszakai órákban ér véget –; az eseményen a júniusi félévzáró EU-csúcsértekezlet döntéseit készítik elő. A megbeszélések középpontjában az áll: hogyan lehet lökést adni a növekedésnek és foglalkoztatásnak, kitartva a pénzügyi konszolidáció és a szerkezeti reformok folytatása mellett is.

A munkavacsora egyúttal próbája lehet annak is, hogyan alakul az uniós együttműködés húzóerejének is számító német–francia viszony a közelmúltban történt francia államfőváltást követően.

Az érdeklődés középpontjában álló egyik téma ezért az euróövezeti országok közös kötvénykibocsátása, amelyben a két említett tagállam nincs közös állásponton. Az állam- és kormányfők várhatóan szót ejtenek a görög választások utáni helyzetről is, megerősítve, hogy mindenkinek az az érdeke: Athén maradjon az euróövezetben, és teljesítse a korábbi kormányok vállalásait.

Orbán Viktor hétfőn Chicagóban járt, ahol a NATO-csúcstalálkozón bejelentette, hazánk harci repülőgépeket fog állomásoztatni a Baltikumban, így járulva hozzá a térség légvédelmének biztosításához.



Az uniónak is szerepet kell vállalnia

Az Európai Uniónak is szerepet kell vállalnia a beruházásösztönzésben, nem lehet csupán nemzeti hatáskörben megoldani a növekedés, munkahelyteremtés problémáit – hangsúlyozta az MSZP elnöke az európai szocialista pártvezetők tanácskozása után.

Mesterházy Attila nyilatkozatában elmondta, hogy a szocialisták tanácskozásán nagyrészt ugyanazokat a kérdéseket járták körül, amelyekről az esti EU-csúcstalálkozónak is szólnia kell – vagyis azt, hogy a pénzügyi egyensúly megteremtése mellett miként lehet módot találni a gazdasági növekedés ösztönzésére.

Hangsúlyosan szóltak a tanácskozáson a fiatalok munkanélküliségének problémáiról – közölte, megjegyezve, hogy e tekintetben is közös, uniós szintű cselekvésre van szükség.

Szétszakadhat Európa

Fennáll annak a kockázata, hogy a gazdasági és szociális megszorító intézkedések szétszakítják Európát - figyelmeztetett Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke szerda este Brüsszelben, az EU-országok csúcsvezetőivel találkozva.

Az EP-elnökkel való találkozó hagyományos módon az EU-csúcsértekezletek kezdő mozzanata, az állam- és kormányfők csak  azután kezdik meg érdemi tanácskozásukat. Schulz a gazdasági növekedésösztönzés kérdéseinek szentelt kötetlen csúcstalálkozó résztvevői előtt hangsúlyozta: Európának most olyan gyakorlati intézkedéseket kell előkészítenie, amelyeket a júniusi uniós csúcstalálkozón már döntéshozatal végett le lehet tenni az asztalra.

Felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy a fiatalok nagy arányú munkanélkülisége miatt a kontinens elszalaszthatja a minden korábbinál képzettebb ifjú nemzedékben rejlő potenciál kiaknázásának esélyét. Úgy vélekedett, hogy a jövőben „ambiciózus" uniós költségvetésre van szükség.

A találkozóra érkezve Martin Schulz - aki német szociáldemokrata politikus - újságírókkal beszélgetve elfogadhatatlannak mondta, hogy miközben Németország gyakorlatilag kamatmentesen, sőt esetenként negatív kamatra juthat hitelhez kötvénykibocsátással, addig más államok hat százalékot is fizetnek. Ez az egyensúlyhiány szerinte rombolja az Európai Uniót. Úgy vélekedett ezért, hogy az Angela Merkel német kancellár által ellenzett eurókötvény bevezetésének szorgalmazása valójában az unió túlélésének biztosítását célozza.