Régóta vita van azzal kapcsolatban, hogy mire elég ez az első pillantásra óriásinak tűnő, 35,8 milliárd forintos jegybanki devizatartalék. Alapvető közgazdasági tézisek szerint egy országnak legalább akkora tartalékkal kell rendelkeznie, amely elégséges ahhoz, hogy az importból származó követeléseket három hónapig fedezze, vagy a Guidotti–Greenspan-szabály szerint meghaladja az egy éven belül lejáró külföldi adósságot. Előbbit bőven, és ez utóbbit is többszörösen meghaladja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megtakarításainak összege.

Magyarországnak az elmúlt egy évben nem volt hozzáférése a nemzetközi tőkepiacokhoz, emiatt az államnak két választása van az idén lejáró mintegy négymilliárd eurós devizaadósság finanszírozásához: megegyezik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval a számára nyújtott pénzügyi programban, és ezután bocsát ki devizakötvényeket, vagy forintpapírokat dob piacra, amelyeket aztán a jegybanki tartalékok terhére vált át valutára.

Az államháztartás központi alrendszerének többlete júliusban 80,2 milliárd forint volt, az első hét hónapban a deficit 437,5 milliárd forintot tett ki, az éves előirányzat 76 százalékát – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium augusztus 7-én.

Mint arról az MNO beszámolt júliusban 324 millióval, 35,899 milliárd euróra emelkedtek a jegybank devizatartalékai. A tartalékok április óta növekednek, miután az első negyedévben 3,078 milliárd euróval apadtak. Az utóbbi négy hónap növekménye azonban csak 1,202 milliárd euró volt, így a nemzetközi tartalékok július végén 1,876 milliárd euróval elmaradtak a tavaly év végi, illetve 207 millióval az egy évvel korábbi szinttől.

A korábbi hetek, hónapok állampapír-aukcióin az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) annyi forint-többletforrást tudott bevonni, hogy elképzelhető, idén már nem is kell kilépnie a devizapiacra – jelentős mozgásteret biztosítva a kormánynak az IMF–EU-tárgyalásokra. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője ennek kapcsán az MNO-nak korábban elmondta, „megnyugtató, hogy a különböző forrásbevonásokkal, forintforrásból tudtuk fizetni a lejáró kötvényeket”.

Magyarországnak évente 5-6 milliárd eurónyi lejáró devizaadósságot kell megújítania, amit egy-két évig lehet a tartalékokból származó devizavásárlásból fedezni úgy, hogy a megtakarítások még elfogadható szinten maradjanak. A forintkötvények beváltása nem jelenti azt, hogy automatikusan 5-6 milliárd euróval csökkenne a jegybanki devizatartalék, mivel idén például az ország külső finanszírozási pozíciója és a folyó fizetési, illetve tőkemérlegünk is pozitív. Ennek következtében nettó 2-3 milliárd euró érkezik az országba, vagyis ennyivel növekednének a Simor András vezette MNB tartalékai, ha nem lenne az országnak 5-6 milliárd eurónyi devizatörlesztési kötelezettsége. Az évek óta tomboló gazdasági és pénzügyi válság kellős közepén azonban aligha volna célszerű a jegybanki tartalékok felhasználása. Elemzők szerint ezt az óvatosságot az is indokolja, hogy hazánk még nem írta alá az IMF-fel a pénzügyi programról szóló megállapodását, így a piacok idegesen reagálnának a devizatartalékok bármily mértékű megcsapolására.

A jegybank a megnövekedett tartalékokat egyáltalán nem használja, csak vitrinben tartja – vélekedik számos szakember. Ez közgazdászok szerint elvileg arra lenne jó, hogy elriassza a spekulánsokat, mivel egyértelmű üzenet hordoz: szükség esetén a központi bank rövid távon ugyan, de be tud szállni a nemzeti valuta árfolyamának védelmébe. Úgy tűnik azonban, hogy az MNB amellett, hogy a kirakatba helyezte ezeket az összegeket, oda is szögezte. Szakértők éppen emiatt gondolják azt, hogy ha már az MNB a forint árfolyamának megtámasztására nem használta fel a devizatartalékokat, megfelelő biztosítékot jelent ez az összeg a jövőben esedékes jegybanki alapkamat csökkentéséhez. A tartalékok egyébként pontosan a magas hozamok miatt növekedtek, vagyis ha megállapodik Magyarország a nemzetközi szervezetekkel, akkor már nem fog tovább nőni a jegybanknál tárolt megtakarítás.

A monetáris tanács öt tagja, köztük Simor András elnök szavazott a 7 százalékos jegybanki alapkamat tartására, két külső tanácstag, Cinkotai János és Kocziszky György 25 bázispontos kamatcsökkentésre voksolt a tanács legutóbbi, július 24-ei kamatdöntő ülésén – derül ki az ülés szerdán közölt rövidített jegyzőkönyvéből.