A kis cégekben rejlik a megoldás?

PR, 2012. május 26., szombat 05:40, frissítve: szombat 12:19
A múlt örökségei miatt nehéz helyzetben van a kormány, amikor új munkahelyeket kíván teremteni – derült ki a Magyar Nemzet által megkeresett szakemberek válaszaiból. – Komoly eredmény, hogy sikerült megállítani a foglalkoztatás csökkenését – vélekedett Parragh László. Csath Magdolna ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a presztízsberuházások helyett a kis- és közepes vállalkozásokat kellene támogatni.

Lezárult a mikro-, kis- és közepes vállalkozások munkahelyteremtő beruházásait támogató pályázat, amelynek 10 milliárd forintos keretére 10,4 milliárd forint támogatási igény érkezett. A támogatásból 5500 új állás jöhet létre – jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán.

Varga Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője hétfőn azt mondta, a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) részére a kormány hazai és nemzetközi forrásokból hosszú távú mikrohitelezési programokat dolgoz ki. Varga szerint a kkv-szektornak fontos szerepe van a gazdaságélénkítésben, hiszen Magyarországon a működő vállalkozások több mint a 99 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, ugyanakkor 74 százalékos arányt képviselnek a foglalkoztatásban.

Ismert, a kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítésére elindította a beszerzési kedvezményt biztosító szolgáltatását a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által alapított VOSZ-BESZ Zrt.

Magyarország köztes helyzetben van, hiszen a munkabérek és a mennyiségi termelés terén nem kelünk versenyre Kínával, ugyanakkor befektetőként sem vagyunk képesek megjelenni a globális piacon. Ilyen körülmények között, ha növelni akarjuk a foglalkoztatottságot, olyan területekre kell koncentrálni, ahol egyelőre nem rúg labdába a Távol-Kelet – húzta alá a lapnak Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint az autógyártás, az informatikai és gépipari alkatrészek előállítása, az új infokommunikációs technológiák fejlesztése, valamint az egészségipari szolgáltatások lehetnek a kitörési pontok. A foglalkoztatás bővítésében kiemelten fontosnak nevezte továbbá a hagyományosan komoly élőmunkát igénylő területek – az agrárium és az élelmiszeripar – növekvő súlyát is. Az MKIK elnöke nagyon komoly eredménynek nevezte, hogy míg az Európai Unióban csökken a foglalkoztatottság, addig nálunk húsz év után sikerült trendfordulót elérni; az elmúlt időszak tapasztalatai alapján évi 30 ezer fővel nőhet a dolgozók száma.

Nem kell más, mint hogy a kormány elhatározza magát azon döntések mellett, amelyek szükségességéről a gazdaság szereplőivel már két évvel ezelőtt is egyetértettek – véli Csath Magdolna közgazdász. Szavai szerint a kabinetet az államháztartási hiány három százalék alá csökkentése, a Széll Kálmán-terv célkitűzései térítették el a kis- és közepes vállalkozások (kkv) érdemi támogatásától, noha ez az egyetlen szektor, ahol tényleges bővülés érhető el. Csath szerint szükség volna egy olyan, döntési joggal is felhatalmazott kormánytisztviselőre, aki minisztériumoktól függetlenül képviselné a kisvállalkozások érdekeit, a forráshiány miatt ugyanis az előző két évben is tömegesen mentek tönkre ilyen cégek.

További részletek a Magyar Nemzet május 26-i számában.

Forrás: Magyar Nemzet
hirdetés
Legolvasottabb
24 óra hírei
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása