Kétezermilliárd forint – szakértői becslések szerint évről évre legalább ekkora summát húz ki a köz zsebéből a hazai feketegazdaság, az adófizetést elkerülő illegális szféra. Az összeg közel eshet a valósághoz – így vélekedett a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára. A Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy a kormány miként próbálja visszaszorítani a feketézést, Balog Ádám kifejtette, a legnagyobb arányú visszaélés a forgalmi adó megfizetése körül tapasztalható, így az utóbbi hetekben az Országgyűlés változtatott az áfaszabályokon. A parlament nemrégiben keretek közé terelte a – feketegazdaság működéséhez elengedhetetlen – készpénzforgalmat is – mondta a helyettes államtitkár, majd hozzátette: az esztendő eleje óta jogszabállyal űzik el a gazdasági életből a csalárd üzletembereket. Balog Ádám véleménye szerint a feketegazdaság elleni rendelkezések akár tízmilliárdokat vonzhatnak az adózott, legális viszonyok közé.

Nagyjából 300 milliárd forint adót csalnak el a cégek a hazai élelmiszerpiacon – jelentette ki a Bunge Ltd. multinacionális élelmiszer-ipari vállalat egyik igazgatója. A hazai élelmiszergyártás kulcsszereplői június elején az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 10 százalék alá csökkentését követelték – írta korábban a Magyar Nemzet.

A lap kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője arról beszélt: az elmúlt években az egyes termények – legfőképp a gabona – kereskedelménél gyakorta nem fizették meg a forgalmi adót, s arra is több példa akadt, hogy a mezőgazdasági termesztés, az előállítás folyamatánál kerülték ki a közterhek lerovását.

A hatósági tapasztalatokat Linczmayer Szilvia számokkal szemléltette. Mint mondta, tavaly és azelőtt összesen nagyjából 3100 alkalommal ellenőrizte az adóhivatal a gabonaipar egyes résztvevőit. A két év vizsgálatai fényt derítettek arra, hogy ez idő alatt 2500 cég nem kevesebb mint 16,5 milliárd forintnyi adó megfizetéséről feledkezett meg, a szabályszegésért – az elmaradt közteher átutalása mellett – 12 milliárd forintnyi büntetés lerovását írta elő a hivatal. Beszédes az is, hogy a 3100 határozat ellen csupán 120 fellebbezés érkezett.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a lap megkeresésére azt közölte: becslések szerint a gabonakereskedelemben és a mezőgazdaság más területein tízből akár két-három forint is adófizetés nélkül cserélhet gazdát. A fordított adózás bevezetésével az arányszám javuló irányt kell hogy vegyen, a kedvező folyamat évente 10-15 milliárddal is növelheti az állam bevételeit.

További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.