Hálózatba szerveződtek a vesztegetők

WL, 2012. július 6., péntek 05:00
Az elmúlt évtizedben mind többeket kellett megvesztegetni, a jogellenes kérések teljesítésére egyre gyakrabban alakultak jól szervezett korrupciós hálózatok. A szakmai kutatások szerint a vesztegetési jutalék tíz és harminc százalék között mozoghatott, az évente forgó kenőpénzek értéke pedig milliárdos nagyságrendet ért el.

Sajátos átalakulásra lettek figyelmesek a hazai korrupciós folyamatokat vizsgáló szakemberek. Míg a kétezres évek elején a vesztegetésekről beszámoló bűnügyi krónikák csupán nagyjából negyede szólt különféle bűnhálózatokról, addig pár esztendővel később már a nyilvánosságra kerülő korrupciógyanús ügyek kétharmadát követték el szervezetten működő, jól kiépített, számos szereplőt mozgató, legtöbbször állami, önkormányzati pénzek körül tevékenykedő kétes láncolatok.

2008-ra, 2009-re új formát öltött a korrupció, minőségi változás tanúi lehettünk – mondta el a Magyar Nemzet érdeklődésére a Budapesti Corvinus Egyetem korrupciókutató központjának társigazgatója. Szántó Zoltán szerint az utóbbi időszak történései – például a rendőrségi vezetők ellen indult eljárás fejleményei – alátámasztják a korábbi megállapításokat, egyben arra is rámutatnak, hogy a régebb óta működő korrupciós hálózatok csak alapos előkészítéssel, némelykor hosszabb idő után számolhatók fel.

A szakember – a kutatás adataira alapozva – úgy vélekedett: a vesztegetésre szakosodó csoportok a gazdasági élet és a közigazgatás szinte valamennyi szintjén megjelentek. A 2001 és 2009 közötti ügyek egyikében például a helyhatóság döntéshozói alakítottak ki jogellenes hálózatot, a piaci ár alatt értékesítették az önkormányzat vagyontárgyait, s húztak abból hasznot. Más esetekben hatósági engedélyek megszerzését intézték korrupt láncok.

Az átalakulás, a szerveződés folyamata például a járművek műszaki vizsgáztatásán mutatható be – fogalmazott a kutató. – Jó pár évvel ezelőtt – kezdte Szántó Zoltán – a törvénytelen egyezség megkötésében csak két személy, a vizsgáztatást végző szerelő és az autó tulajdonosa vett részt, a kenőpénz nemegyszer a műhely szerelőaknájában, mások előtt rejtve cserélt gazdát. Idővel azonban megváltozott a helyzet, s itt is megjelent az új módszer, kiépültek a hálózatok. Az ügyfelet immár közvetítők hajtják fel: a vizsgáztató telephely előtt fél kilométerrel leszólítják az autóst azt ígérve, kisebb-nagyobb összegért gyorsan, fennakadás nélkül megszerzik neki a szükséges papírt. A közvetítő szétosztja a kenőpénzt a hat, nyolc vagy még több tagból álló korrupciós szervezet szereplői között, az autós pedig – előtte titokban maradó folyamat végén – hozzájut a kívánt dokumentumhoz.

A kutatásokból kiderül az is, hogy a közelmúlt vesztegetési hálózataiban minden résztvevőnek megvolt a maga dolga, s a bűnszervezet tevékenységét rendszerint a háttérbe húzódó irányítók határozták meg.

További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.

Forrás: Magyar Nemzet
hirdetés
Legolvasottabb
24 óra hírei
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása