Korrektséget várnak

Magyar Nemzet, 2013. június 24., hétfő 06:15
Ha az árfolyamrés a banknak bevétel, akkor a köznyelv okkal tekinti azt az ügyfél oldaláról költségnek – mondta Csécsi Lászlónak, a Magyar Nemzet munkatársának adott interjújában Doubravszky György. Az ügyben egyébként holnap hoz döntést a Kúria. A pénzügyi jogok biztosa szerint nagy a baj, ha már abban sem értenek egyet a bankok és az ügyfelek, hogy mi a költség.

Fontos nap lehet a holnapi a devizahitelek történetében. Ha a Kúria helybenhagy egy másodfokú bírósági döntést, semmissé válik egy szerződés, amelynél az OTP Bank nem sorolta fel a költségek között a deviza vételi és eladási árfolyamok különbségét, az árfolyamrést. Ön szerint költség vagy nem költség az árfolyamrés?
– A vitatott szerződés aláírásakor hatályos hitelintézeti törvény szerint semmis az a lakossági kölcsönszerződés, amely nem tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos összes költséget. A kérdés tehát az, hogy mi a költség. Mivel ez a jogszabály elsősorban a fogyasztóvédelemről szól, ezért alapvető elvárás vele szemben, hogy egyértelmű és közérthető legyen. Ha pedig az árfolyamrés a banknak bevétel, akkor a köznyelv okkal tekinti azt az ügyfél oldaláról költségnek. Nyomos indokra lenne szükség, hogy ezt az értelmezést megváltoztassuk.

– A legfőbb ügyész és a pénzügyi felügyelet leegyszerűsített véleménye szerint az árfolyamrés nem kapcsolódik szorosan a kölcsönhöz, ezért nem tekinthető a hitel költségének. Ahogy például a bankszámla díját sem a hitelhez soroljuk, holott lehetséges, hogy épp a kölcsön felvétele miatt van rá szükség.
– Ennek ellentmond, hogy az árfolyamrést a vitatott szerződésben beleszámolták a teljes hiteldíjmutatóba, ami pedig a legfőbb ügyész egy tavalyi állásfoglalása szerint tartalmazza az összes banknak fizetendő költséget. Ezen túlmenően, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kölcsönök folyósításakor kiadott tájékoztatója szerint az árfolyamrés egyértelműen a hitelhez kapcsolódó költség, de így fogalmazott az OTP Bank világhitel-konstrukciójának ismertetője is. Ebből úgy tűnik, hogy nem a hitelesek értik félre a szó jelentését. Ugyanakkor amellett sem szabad szó nélkül elmenni, hogy ha már egy ilyen egyszerű dologban is ennyire eltér a bankok és az ügyfelek véleménye, akkor valami nincs rendben. Ez biztosan nem kelt jó érzést a fogyasztókban, és a bankok iránti bizalmat sem erősíti.

– Milyen következményei lehetnek a Kúria döntésének?
– Róna Péter annak idején azt mondta, hogy a magyar igazságszolgáltatás próbája lesz, hogy mit kezd a devizában nyilvántartott hitelekkel. Abban az esetben, ha a Kúria elmarasztalja az OTP Bankot, akkor vagy a pénzügyi felügyeletnek vagy az ügyészségnek kellene majd közérdekű keresetet benyújtania, hogy a döntés minden olyan devizaalapú hitelszerződésre érvényes legyen, amelyben nem szerepel a költségek között az árfolyamrés. Persze az ügynek nem feltétlenül kell a bíróságon végződnie, én sokkal szerencsésebbnek tartanék egy tárgyalásos rendezést. Egyre több jel utal arra, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönök visszafizethetetlenek, hiszen rendszeres törlesztés mellett is folyamatosan nő a tőketartozás. Ezért minél hamarabb kezdődnének háromoldalú szakmai tárgyalások a probléma rendezésére, annál kevesebb emberi tragédia szegélyezné a megoldáshoz vezető utat. Ha a Duna áradása egységbe tudta kovácsolni az embereket, és nem követelt emberáldozatot, akkor hasonlóan kellene eljárnunk ennek az egész országot elárasztó hibás pénzügyi terméknek a végleges felszámolásában.

(Csécsi László)

A teljes interjút a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatják.

hirdetés
Legolvasottabb
24 óra hírei
hirdetés

Hozzászólások - 4 db

A hozzászólások mutatása