Zhang Yain asszony jól ismeri a világpiacot, vállalatának egyik kihelyezett irodavezetőjeként öt évig dolgozott Londonban. Most négy szakemberrel érkezett hazánkba, s egy szaklap, a Méhészet legutóbbi számának adott interjúban beszélt megdöbbentő tapasztalatairól. Elsőként arra a kérdésre adott magyarázatot a lapnak, hogy ha cége ilyen óriási exportot bonyolít Kínából, akkor mi az oka annak, hogy mézet importálnak. Mint mondta, Kínában az import szó a minőség jelzőjével párosul. Azaz mindenki tudja, hogy ha importárut vesz, akkor az sokkal magasabb minőségi kategóriát hordoz, mint ugyanaz az áru hazai előállításban. Nyilván ennek ára van, azaz sokkal drágábbak az import- termékek, de egyre erősebb az a réteg, amely megteheti, hogy megveszi. Olyannyira, hogy státusszimbólummá vált importterméket vásárolni. Magyarországot azért választották, mert a szakmában jól cseng a nevünk, és mert nem importálunk Kínából mézet.

Magyar mézet vásárol Kína
Magyar mézet vásárol Kína
Az utóbbi azért fontos, mert nem szeretnék drágábban visszavásárolni saját mézüket, ugyanezen okból kizárt, hogy Európa nyugati feléből vegyenek. A vállalatát mindenféle méz érdekli, akác-, hárs-, vegyesvirág- és bármi más fajtaméz, amelyet hordóban és csomagolva is szeretnének vásárolni. Ha pedig a kínai fogyasztók kedvezően fogadják a magyar mézet, akkor óriási piac nyílik meg a hazai termék előtt, hiszen Kína napjainkban többek között azért sikeres gazdaságilag, mert óriási, az európaiak számára elképzelhetetlen nagyságú vásárlóerővel bír. A vállalata egyébként a méz mellett sok más élelmiszer forgalmazásával is foglalkozik, s azt szeretnék, hogy a kitűnő minőségű élelmiszereik mellé beemeljék a magyar mézet.

Az üzletasszony kifejtette, mivel a magyar méz az egyik legdrágább a világpiacon, ezért kiváló minőséget vár el a vevő. Cége a kínai szabvány szerint fogja megvizsgálni a vásárolt mézet, vagyis a legmodernebb, négy különböző módszerrel tesztelik, hogy eredeti-e. Pollenvizsgálattal bizonyosodnak meg arról, hogy a méz magyar. Szerinte nagyon sok higiéniai probléma van a kínai mézzel, ezért az ő szabványukban több olyan paramétert is vizsgálni kell, amelyet Európában nem tesznek. Így például az összcsíraszámot, a különböző baktériumok jelenlétét, az élesztőszámot és a glicerint, de az antibiotikumokra is nagyon ügyelnek. Szerinte az a lényeg, hogy aki megfelelő és lelkiismeretes méhésztől vásárolja meg a mézet, és azt nem rontja el, azaz nem ad hozzá semmit a feldolgozás során, annak biztosan megfelelő lesz a méze, függetlenül az eltérő vizsgálati módszerektől, paraméterektől.

A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.