Az osztrák tartományi agrárkamarák és a szomszédos ország külügyminisztériuma is arra készül, hogy a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium 2014-es lejártakor az összes formában s minden lehetséges uniós fórumon megtámadják az új magyar földtörvényt, amely előreláthatólag továbbra is komoly akadályokat gördít a külhoniak birtokszerzése elé – mondta a Magyar Nemzetnek Roszík Péter. A Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke jelezte, megbízható ausztriai forrásból értesült erről.

A cél a zsebszerződések megtartása

Roszík emlékeztetett arra, hogy a fennálló jogszabályok megkerülésével létrejött úgynevezett zsebszerződésekkel külföldi kézre játszott magyar termőföldek együttes nagysága eléri az egymillió hektárt. Ezeknek a zsebszerződéseknek az életbe lépését akadályozná meg a kormány az új földtörvénybe foglalt előírásokkal. S az osztrák érdekképviseletek éppen azért igyekeznek minden követ megmozgatni, hogy egy ilyen értelmű szabályozás ne léphessen életbe – tette hozzá a szakember.

Véleménye szerint azonban a készülő szabályozás – amennyiben életbe lép – csak a végponton akadályozná meg a „zsebszerződések” legalizálását, amikor az érintettek kezdeményeznék a tulajdonjog bejegyzését a földhivataloknál. Mindezt – fejtette ki – azonban csak utolsó megoldásnak kellene tekinteni. Addig is, amíg ez bekövetkezik, a magyar államnak mielőbb, a teljes eszköztár bevetésével kell nekiállnia a különféle szerződéstípusok feltérképezésének, az egyes esetek aprólékos feltárásának és felszámolásának. Még semmi sincs elveszve – tette hozzá a kamarai elnök –, csak szándék és apparátus szükségeltetik a feladat elvégzéséhez.

Roszík Péter szerint egyébként a földtörvény jelenleg olvasható vitaanyaga egy igen fontos részletről megfeledkezik. Mégpedig arról, hogy az idehaza földet művelő külföldiek jó része nem feltétlenül törekszik arra, hogy tulajdoni jogát bejegyezzék a földhivatalnál, sokuk számára elegendő az, ha az érintett területek használatáról maguk dönthetnek. A szakember számításai szerint 2004-es csatlakozásunk óta a zsebszerződéssel érintett területek után a külföldiek nagyjából 300 és 500 milliárd forint közötti közösségi támogatást vihettek ki az országból.

A teljes cikket a Magyar Nemzet július 11-i számában olvashatja.