Minden számlát láthatna a NAV

Jakubász Tamás, 2014. március 20., csütörtök 04:34, frissítve: csütörtök 09:02
A következő négy évben mindenképpen ki kellene alakítani egy olyan informatikai rendszert, amely lehetővé teszi, hogy az adóhatóság a vállalkozások könyvelési rendszerébe is betekinthessen – vélik hozzáértők. A szisztéma – szakmai becslés szerint – százmilliárdos megtakarítást hozhatna, s kiszorítaná az országból az adóügyi visszaélésre szakosodó bűnözői körök nagyobb részét.

Elektronikus hálózat köthetné össze a vállalkozások könyvelését és az adóhivatal rendszerét, vagyis a hatóság rövid úton információt szerezhetne az ügyletekről, a céges kapcsolatokról, a pénzmozgásokról. A megoldás lehetővé tenné, hogy a hatósági emberek akár az íróasztal mellől elvégezhessék a legfontosabb adóügyi, nyomozati ellenőrzéseket. Dióhéjban ekként foglalható össze az a – bűnüldözési tapasztalatokon is nyugvó – szakmai elképzelés, amely az áfacsalások visszaszorítását tűzte ki célul.

Vége a kreatív könyvelésnek?

A céges könyvelések és az adóhivatal összekapcsolása nemcsak az áfacsalások visszaszorításának lehetne hatékony eszköze, hanem egyfajta jutalmat is kínálhatna a gazdasági élet tisztességes szereplőinek – így fogalmazott az elképzelést továbbgondolva az MNO-nak Herich György. A Magyar Okleveles Adószakértők
Egyesületének elnöke a módozat lehetséges előnyei között említette meg, hogy ennek révén visszaszorulhatna a kreatív könyvelés. A módszer segíthetné emellett a hagyományos adóellenőrzést, a könyvvizsgálatot, az adótanácsadást. A nehézségekről szólva ugyanakkor azt mondta: a vállalkozásoknak bizonyosan kihívást jelentene a kívánalmakhoz való alkalmazkodás.

 

A szakember mindezeken túl úgy vélekedett: ha olyan mechanizmust hoznának létre, amelyet az adóhivatal elfogad, támogat, s a közterheket pontosan fizető gazdasági szereplők a rendszer különféle újdonságaihoz önkéntes alapon, ingyen juthatnának hozzá, úgy a szisztéma gyorsan elterjedhetne. Herich György szerint az online módszer érdemben mérsékelhetné a forgalmi adóval kapcsolatos visszaéléseket, de egy ilyen rendszer bevezetése hosszas előkészítést és szemléletváltozást követelne az adózóktól és az adóellenőröktől is.

– A módszer bevezethető, és kétségkívül hatékony lenne – így fogalmazott a Magyar Nemzet kérdésére a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Ruszin Zsolt közölte: az első lépést a könyvelői programok által készített jelentések egységesítése adhatná. Emellett szükség volna arra is, hogy kiépítsék a megfelelő informatikai rendszert, az adóhivatal felkészüljön az elektronikus kapcsolatra.

– A könyvelési programok ezek után automatikusan beküldhetnék a számlákat a hatósághoz, ahol a kellő elemzések nyomán rövid idő alatt feltárhatnák a visszaélések többségét – mondta az alelnök. Hozzátette: az átállás valószínűleg nem lenne nehézkes, a fejlesztések jelentős részét ugyanis az utóbbi időben – maguktól – elvégezték a piaci szereplők. – A vállalkozásoktól emiatt feltehetően nem követelne nagy ráfordítást a rendszer, ellenben több száz milliárdos megtakarításhoz juthatna az államkassza, hiszen a módszer kiszorítaná az országból az adóügyi visszaélésre szakosodó bűnözői körök nagyobb csoportját – véli Ruszin Zsolt. – Fontos lenne ugyanakkor – tette hozzá –, hogy kellő idő álljon rendelkezésre, s elengedhetetlen a könyvelők, a könyvelőirodák megfelelő anyagi támogatása is.

– Hasonló módszer Nyugat-Európa több országában is működik, Hollandiában, Portugáliában, Németországban például bizonyos feltételek mellett az adóhatóság betekinthet cégek a kisebb-nagyobb csoportjának könyvelésébe – ezt már Lőcsei Tamás mondta a Magyar Nemzet kérdésére. A PwC magyarországi adóügyi cégtársa a külföldi megoldásokról kifejtette: a vállalatok tulajdonképpen beengedik könyvelésükbe a helyi hivatalt, a cég és a hatóság hálózata elektronikusan összekapcsolódik. A szaknyelven horizontális monitoringnak nevezett megoldás alkalmazását nem egy helyen feltételekhez kötik, például  hogy a vállalkozás mindig időben teljesítse adóügyi kötelezettségeit. Másutt az önkéntességet vagy a jelentős gazdasági teljesítményt követelik meg.

Lőcsei Tamás szerint hasonló módszert Magyarországon is alkalmazhatnának. A tisztességesen működő közepes és nagyobb társaságok sokaságának érné meg, hogy ne kelljen akár hónapokig vendégül látnia az adóhivatal embereit, elkerülhesse a folyamatos, visszatérő ellenőrzést. A könyvelés bekötése az adóhatósághoz egyben azt is jelentené, hogy az adott cégeknek fel kellene tárniuk könyvelési módszerüket, termelési folyamataikat, esetenként üzleti kapcsolataikat. Az adószakember szerint a lehetőséget a következő parlamenti ciklus alatt mindenképpen ki kellene alakítani. A szisztéma a hivatal dolgát is könnyebbé tenné, hiszen a revizorok nagyobb eséllyel találnák meg az üzleti élet kétes résztvevőit. Hatékonyabb lehetne tehát az adóvisszaélések feltárása.

A teljes cikk a Magyar Nemzeti csütörtöki lapszámában olvasható.

Forrás: Magyar Nemzet
hirdetés
Legolvasottabb
24 óra hírei
hirdetés

Hozzászólások - 9 db

A hozzászólások mutatása