Bár a Kelet-Közép-Európa régió országai között egyfajta verseny alakult ki, hogy melyikük lehet Kína első számú gazdasági partnere, azt látni kell, hogy a távol-keletiek egységként kezelik a térséget – magyarázta a Magyar Nemzetnek Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet szakértője. Kína ugyan fontos partnere lehet hazánknak, azonban legfeljebb kiegészítő szerep juthat neki a magyar külgazdasági kapcsolatokban – tette hozzá.

Külkereskedelmünk háromnegyede ugyanis uniós tagországokkal zajlik, s Kínát még a magas kőolaj- és gázszállítások miatt Oroszország is megelőzi. Reális célkitűzés ezért a magyar gazdaságpolitika számára az, hogy az ország megtartsa eddig kivívott pozícióját.

Matura Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínaiak lassúnak és alacsony hatékonyságúnak tartják az európai válságkezelést, ezért amíg korábban elsősorban az állampapírpiacra összpontosították erejüket, addig 2011 óta inkább vállalatfelvásárlásokkal szeretnének terjeszkedni. Mindezeket figyelembe kell venni, amikor hazánk kínai kapcsolatainak fejlesztését tervezzük. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az ázsiai ország külföldi beruházásainál nagyon óvatos, türelemmel ki kell várni, amíg megérik egy-egy nagyobb fejlesztés.

Kedvezőbbnek ítéli hazánk esélyeit Rudolf Riedl, az AsiaCenter ügyvezető igazgatója, aki szerint Kína valóban egységként tekint a térségre, de azon belül fontos partnerként kezeli hazánkat. Mint mondta, Lengyelország ugyan az utóbbi időben több figyelmet kapott, de a kínai üzletemberek és vezetők mellettük mindig megemlítik hazánkat is. Szerinte Lengyelország nagyobb népessége és piaca sem tudja ellensúlyozni, hogy Magyarországon haladnak keresztül az európai tranzitútvonalak, hogy hazánkból könnyen elérhető a kontinens mindkét fele, és a megfelelő infrastruktúra is rendelkezésre áll.

Hasonlóképpen értékeli hazánk lehetőségeit Rácz Gábor, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal kommunikációs főosztályának vezetője is. Szerinte növelheti hazánk esélyeit, hogy a kínaiak egyetlen rokonnépként tartanak számon minket a kontinensen. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy országunk méreteiből adódóan képtelen a távol-keletiek által igényelt mennyiséget szállítani.

További részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.