Kifizetetlen számlák, köztartozás, a pénzükre hiába váró hitelezők – általában csak ennyi marad azok után a vállalkozások után, amelyeket elnyel a honi cégtemetők valamelyike. A hatósági tapasztalatok szerint az elkövetők némelykor négy-ötszáz társaságot is megpróbálnak egyszerre a süllyesztőbe lökni. A Magyar Nemzet érdeklődésére Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi elnökhelyettese vázolta fel a cégtemetők illegális működési mechanizmusát. Az adósságban fuldokló vállalkozást – csekélyke összegért – hajléktalanok, nincstelen munkanélküliek vagy utolérhetetlen külföldiek veszik a nevükre, a társaság ügyeinek vitelével pedig rövidebb időre, esetleg pár hónapra megbíznak egy – nevezzük így – csődmenedzsert. Utóbbi személy voltaképpen a cégtemető üzemeltetője: egyszerre több száz vagyontalan, de hatalmas tartozást maga előtt görgető vállalkozás ügyeit intézi. A társaságok utóbb persze a felszámolás sorsára jutnak, s a hitelezők bottal üthetik pénzük nyomát.

Az adósságokért valójában felelős régi tulajdonosok felteszik a kezüket, mondván, ők eladták a céget, a szerencsétlen sorsú állítólagos vásárlóknak egy fillérjük sincs, a csődmenedzser pedig legtöbbször látszólag lelkiismeretesen tevékenykedik: beadja a papírokat, igyekszik eleget tenni kötelezettségeinek. – A folyamat minden eleme jogsértő – nyomatékosította az elnökhelyettes, megjegyezve: a bűnüldözés tavaly óta új módszert vet be a cégtemetők üzemeltetői és ügyfelei ellen.

A teljes cikket a Magyar Nemzet június 16-i számában olvashatja.