„Visszautasíthatatlan”

Amerikai harckocsik Tatára

Zord Gábor László, 2015. augusztus 19., szerda 06:52, frissítve: szerda 10:53
Ötven katonai járművet, köztük négy M1 Abrams harckocsit és nyolc M2 Bradley gyalogsági harcjárművet telepítene hazánkba az Egyesült Államok, valószínűleg a tatai laktanyába – értesült lapunk. Mindez az ukrajnai válság miatt Oroszországgal szemben indított Atlantic Resolve intézkedéssorozat része.

A katonai járművek itteni elhelyezése állandó volna – azaz jogilag állomásoztatásnak minősülne –, az amerikai kezelőszemélyzet viszont csak ideiglenesen érkezne hazánkba. Bár Hende Csaba honvédelmi miniszter cáfolta, hogy létezne hivatalos amerikai megkeresés, úgy tudjuk: informálisan, nagyon is konkrét formában ez megtörtént, és a tárca előterjesztése a napokban kerül a kormány elé. Bár forrásaink a kezdeményezést „visszautasíthatatlanként” jellemzik, kiemelik: a miniszterelnök óvatosan kezeli azt, nem akarja, hogy veszélyeztesse a magyar–orosz kapcsolatokat.

Amerikai pénzből – magyar támogatással

Mint arról lapunkban is beszámoltunk, korábban csak arról volt szó, hogy konkrét hadgyakorlatok idejére érkeznek amerikai harcjárművek Magyarországra. Ilyen lesz a szeptember–október folyamán megrendezendő Brave Warrior fedőnevű is, amelyre a Németországban állomásozó 2. felderítő lövészezred könnyű, nyolckerekű Stryker harcjárműveit várják.

Állomásoztatások a közelben
Ahogy arról, beszámoltunk, Bulgáriába egy tengerészgyalogos egységet, harckocsikat, könnyűpáncélos járműveket és tüzérségi fegyvereket fog állomásoztatni szeptembertől az amerikai haderő, Lengyelországban néhány gépe pedig már 2012-től jelen van.

Az újabb amerikai kezdeményezés ugyanakkor hasonló ahhoz, amit hat másik keleti NATO-tagállamban már jóváhagytak. Egyrészt a kollektív védelem szándékának alátámasztása, másrészt logisztikai egyszerűsítés és spórolás céljával tárolnák itt állandóan a nehéz harcjárműveket, amelyeket elsősorban a tavasztól őszig terjedő időszak hadgyakorlatai idején használna az ide rotációs alapon érkező amerikai személyzet.

A Magyarországra kerülő Abramsok és Bradleyk tárolására és karbantartására amerikai pénzből felújítanák a tatai laktanya egyes létesítményeit, a századszintű gyakorlatok céljaira a helyi, szomódi lőteret, a zászlóaljszintűekre pedig a várpalotait. A Honvédelmi Minisztérium (HM) a létesítmények fejlesztése mellett a honvédség számára lehetővé váló többlet kiképzési lehetőség miatt is támogatja a megkeresést. Az ide telepített haditechnikát a Szlovákiában és Szlovéniában sorra kerülő gyakorlatokra is igénybe lehetne venni.

Csak óvatosan

Úgy tudjuk: Orbán Viktor miniszterelnök óvatosan viszonyul a kezdeményezéshez, tartva attól, hogy az árthat az orosz–magyar kapcsolatoknak. Ugyanakkor forrásaink szerint jó esély van arra, hogy a lépés „nem éri el az oroszok ingerküszöbét”. Az ide telepítendő erő nagysága ugyanis jelképesnek tekinthető, s Magyarország nem „frontország”, azaz nem határos Oroszországgal. Betű szerint nem sérülne az 1997-es NATO–orosz alapokmány sem, amely „jelentős” erők állandó jellegű telepítésének a mellőzését irányozta elő. Szakértők szerint ebből a szempontból Moszkva számára az a fontos, hogy a nukleáris csapásmérő potenciállal rendelkező, illetve rakétavédelmi fegyverrendszereket ne fogadjon be az adott NATO-tagország.

Mivel a magyar jog szerint a tankok telepítése – még ha állandó katonai személyzet nélkül történik is – állomásoztatásnak minősül, a kérdésben a végső szót az Országgyűlésnek kell kimondania.

Forrás: Magyar Nemzet
hirdetés
Legolvasottabb
24 óra hírei
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - 69 db

A hozzászólások mutatása