Legfrissebb, június 30-i számunkból ajánljuk:

Vöröscsillag-társaságok
Lehet-e utcát, teret, céget, sajtóterméket, alapítványt elnevezni Sztálinról, Szálasiról, Kádár Jánosról vagy a vörös csillagról? Szükséges-e jogszabályban tiltani az önkényuralmat idéző neveket? Egy vihart kavart kereszténydemokrata javaslat erre tesz kísérletet. (21., 24. oldal)

Végleteket sejtek
Páczai Tamás fotográfus azt tervezi, augusztus közepén nekivág, és bejárja azt az utat, amelyet Vámbéry Ármin tett meg százötven évvel ezelőtt. Bár nem pont ugyanúgy: ő először „hajóstoppal” megy, aztán kerékpáron. Az okostelefon mellett két „kőkori” gépet visz magával, és bízik az ázsiai emberek vendégszeretetében. Hivatalos támogatást ugyanis, hiába lesz Vámbéry-emlékév jövőre, egyelőre nem kapott vállalkozásához. (23. oldal)

Kútfúrás
Újdelhinek 2015-re elfogy a talajvízkészlete, Pekingben már sótalanított tengervízzel pótolják az ivóvízhiányt. A világban több mint egymilliárd ember nem jut hozzá egészséges vízhez, miközben egyetlen hamburger előállításához 2393 litert használnak el belőle. A riasztó adatok ellenére a riói környezetvédelmi konferencia ismét a korábbiakhoz hasonló eredménytelenséggel zárult. Valóban fenyegetnek-e a víz miatt vívott háborúk, vagy a környezetvédők túlaggódják a gondot? (25. oldal)

Ha jön az SMS
Az arab tavasz óta kiszabadult a palackból a politikai iszlám. Több tucat nyíltan iszlamista szervezet jelentkezik politikai programmal, és tart igényt az államigazgatásra. A legjelentősebb közülük az összes érintett országban megtalálható Muzulmán Testvériség. Jelöltjét elnökké választották Egyiptomban. (27. oldal)

Az utolsó metró után
A gyártó sem ajánlja futásra a harminc-negyven éves rozsdásodó szovjet metrószerelvényeket. Talán jogos a kérdés: kell-e félnie annak, aki utazásra vállalkozik? Még akkor is, ha több évtizedes tapasztalatú szerelőgárda vigyáz a tizennyolc kilométer hosszú, népnyelven „kék metrónak” nevezett észak–déli szakasz műszaki állapotára. A nappali karbantartást követően éjfélkor áramtalanítják a síneket, zseblámpás szakemberek fésülik át az Újpest-Városkapu és a Kőbánya–Kispest közötti alagútrendszert. (28–29. oldal)

Tündetudomány
Hogyan kerülhet a varázslók, törpék és láthatatlanná tévő gyűrűk fantáziavilágában játszódó művek írója az egyetemek irodalmi tanszékeire? Talán úgy, hogy Magyarországon felnőtt A gyűrűk ura regényeken nevelkedett generáció, amely helyet követel neki a tudományos vitákban is. (30–31. oldal)

Semmi sem tűnt el, és minden visszatér
A budapesti Kiscelli Múzeumban egész nyáron át látható a street fashion, vagyis utcaidivat-kiállítás, ahova nőknek anyjukkal ajánlott elmenni, hogy szembesítsék őket azzal: ugye, ugye, ránk adta a hetvenes években a kötött forrónadrágot és az elöl patentos bőr miniszoknyát, pedig most láthatja, hogy milyen szörnyű! Vagy mégsem? (33. oldal)

Akiknek kivan mind a két kerekük
Két érdekes társadalmi kísérlet zajlik a dán fővárosban, Koppenhágában. Az egyik egy elhagyott katonai barakkváros területén, ahol a hetvenes években beköltözött fiatalok lázadásból saját „országot” hoztak létre, de leginkább az ott kilószám vásárolható könnyű drogokról lettek híresek. Ennél hasznosabb a másik: ma már minden harmadik ember kerékpárral jár dolgozni, és a települést sikerült a világ legzöldebb, legélhetőbb városává változtatni. (40. oldal)

Keresse szombaton a Magyar Nemzetet, és benne a Hétvégi Magazint az újságárusoknál!