Legfrissebb, január 21-i számunkból ajánljuk.

• Maszk alatt
Büntethetők a hazánkban 1949 és 1990 között emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények. A cél nem a bosszú, hanem az erkölcsi igazságtétel és annak kinyilvánítása. A jogszabály legfeljebb néhány tucat embert érinthet. (21., 26–27. oldal)

• Európa beteg
Thierry de Montbrial francia akadémikus a héten két előadást is tartott Budapesten, egyet a Francia Intézetben, míg a másikat a Magyar Tudományos Akadémián. A neves politikai szakértő, aki számos francia és nemzetközi intézménynek az alapítója, vezetője, érintette a világkormányzás problémáját és az adósságválságot. A Magyarországot ért vádakról úgy véli, hogy azok nagyrészt eltúlzottak és teli vannak félreértéssel. (23. oldal)

• Pedro küldött
Peruban tizenegy, Latin-Amerikában negyvenkét magyar állampolgár ellen folyik eljárás kábítószer-csempészet miatt. Néhányan a kockázatot vállalva indultak el, de sokan akaratuk ellenére kényszerültek arra, hogy „megtegyenek egy szívességet”. Sokéves börtönbüntetés lett a „jutalom” – olyan körülmények között, amilyeneket európai ember nehezen tud elképzelni. Helyszíni riportunkból kiderül: sem a hatóságoknak, sem a drogcsempészeknek nem érdekük, hogy kiderüljön megbízóik személye – így nem is várható a drogmaffia felszámolása. (30–31. oldal)

• Testkontroll
Lehetett volna Csipkerózsika, amely a balett-táncosok álma, ehelyett egy bőrönddel elment Brüsszelbe, a világhírű Maurice Béjart vezette stúdióba. Itthon kidolgozza a kortárs tánc elméletét. Lőrinc Katalin tanít, szervez, ír, idén ő a pécsi színházi találkozó egyik előválogatója, és ha hívják, még szívesen áll színpadra is. (33. oldal)

• Madárlátta bélszín
Gál József hentest összehozta a sors egy Zalában élő, szarvasmarhákat tartó családdal; a férj olasz, felesége magyar. A kiváló húsárut Olaszországba szállítják, aki erre a minőségre vágyik, onnan kell visszavásárolnia a magyar marhát. Van-e ebben logika? Nincs. De más út sincs. Legalább a konyhákban és a szakácsfejekben azonban kezd újra rend lenni. (36. oldal)

• Hangutánzók
Ha nem tudják, hogy Stradivarit vagy Guarnerit hallanak, a hegedűsök gyakran szebbnek ítélik a modern mesterhegedűk hangját. Legenda csupán a hegedűkészítés aranykorából, a XVII–XVIII. századból származó hangszerek kultusza, vagy a legújabb kori mesterek értek föl elődeikhez? (40. oldal)


Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a Hétvégi Magazint az újságárusoknál!