Nézőpontok

Regisztrálj, és nyerj!

Fodor Csaba

2012. június 18., hétfő 10:00
Az előzetes regisztráció kizárólag akkor fogadható el legitim választási eljárási intézményként, ha nem akadályozza a választáson való részvételt.

Bár a tervezett választási eljárási törvény a mai napig ismeretlen, néhány információmorzsa megjelent a sajtóban. Az előzetes regisztráció lényege, hogy kizárólag azok a választókorú állampolgárok élhetnek választójogukkal, akik regisztráltak a választói névjegyzékbe. Elsőre persze sokan a sajtóértesülésekben olvasott állítólagos cél mögötti hatalompolitikai szándékot kezdték boncolgatni, a valódi kérdés inkább a tervezett eljárási törvény tényleges tartalma.

Az előzetes regisztráció intézményének teljes körű bevezetésére aligha van szükség, viszont ez nem jelenti azt, hogy bizonyos keretek között ne lenne igazolható ennek létjogosultsága. Az állandó vagy bejelentett lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, az ország területén lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok, valamint a kedvezményes nemzetiségi mandátum megszerzése kapcsán a nemzetiségiek választójogának törvény szerinti gyakorlásához szükség van a lakossági nyilvántartási rendszert kiegészítő regisztrációs mechanizmusra.

Ez ugyanakkor senkit nem rekeszthet ki a választás lehetőségéből, így a választás napján is lehetővé kell tenni a regisztrációt. A külhoni állampolgárok esetén viszont ez komoly problémához vezetne. Szervezési szempontból nehéz lenne ugyanis megoldani a választás napján történő regisztrációjukat főleg, ha ők levélben szavazhatnak majd és nem külképviseleteken.

Az előzetes regisztráció általános bevezetése egy másik jelenségre is rávilágít, ugyanis így fokozódna az ajánlószelvények gyűjtésének tétje. A pártok a jelölés megszerzése mellett a tényleges választás előtt azért is bármi áron mozgósítanák híveiket, hogy minél több potenciális és lojális szavazójuk regisztráljon, akiktől később győzelmet remélnek a választás napján. Ez ugyanakkor – még ha a választói aktivitás növekedése pozitív fejlemény is lenne az általános apátia leküzdése érdekében – ugyancsak nem járhat együtt azzal, hogy a nem regisztrált választókorúakat a törvény kizárja a szavazásra jogosultak köréből.

Az sem jó irány, ha a választási részvételt tenné kötelezővé a törvény, hiszen a szavazófülke magányában senki nem kényszerítheti arra a választót, hogy szabad elhatározása szerint akár érvénytelenül voksoljon. Így ez a szabály csak egy lenne a magyar jogrendszer száz és ezer értelmetlen, mindenki által gyűlölt rendelkezései közül, ráadásul könnyen felmerülne a kötelező voksolás alkotmányellenessége is, ha a szavazás elmulasztása szankciót vonna maga után.

Az előzetes regisztráció ügyében végső soron csak akkor fogunk tisztán látni, ha megismerjük a konkrét kormánypárti javaslatot. Fontos azonban, hogy a választási eljárási szabályokról nyilvános vita legyen a közéletben. Komoly és érdekes problémákról van szó ugyanis: a regisztráció mellett a kampányidőszak terjedelme, vagy éppen a szerző által is megkérdőjelezett értelmű kampánycsend intézménye szintén a megvitatandó ügyek közé tartozik.

Hirdetés