Tücsök, hangya – Magazin-ajánló

2013. május 24., péntek 17:45, frissítve: péntek 16:01

Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában. A most szombaton megjelenő közéleti-kulturális magazinunkban sok más mellett a következőkről olvashatnak. Keresse szombaton a Magyar Nemzetet, és benne a húszoldalas mellékletet az újságárusoknál!


Alkalmazott ipari ökológia a nyomor peremén

Tücsök, hangya

Ha elhangzik a Tücsök név a Hajdú-Bihar megyei Toldon, mindenki tudja, kiről van szó. Seres Sándor népszerű ember errefelé, és amikor egy szerdai napon odaérkezünk, épp élete nagyon fontos pillanatának lehetünk tanúi: ez az első teljes munkanapja az Igazgyöngy Alapítvány alkalmazásában. Rendes, bejelentett, nyolcórás állás, fix jövedelemmel, járulékokkal, társadalombiztosítással. A háromszázhatvan lelkes településen neki van ilyen meg még körülbelül tizenegy embernek. Ebből további ötnek ugyancsak az alapítvány ad munkát, a maradékot pedig az önkormányzat foglalkoztatja. Wekerle Szabolcs látogatott el Toldra.

Az, hogy a telente rendre krónikus tüzelőanyag-hiánnyal küzdő faluban fűtőanyagot gyárthatnának szinte a semmiből, az ipari ökológus végzettségű, 27 éves Feldmár Nóra ötlete volt. Ő Angliában és Hollandiában tanulta ki ezt az itthon még nem túl ismert, Nyugat-Európában azonban kimondottan kurrens szakmát, amely az anyag és az energia természetes ökoszisztémákban megtalálható körforgását próbálja meghonosítani az ipari folyamatokban (egyszerűbben: a környezetkímélőbb modern iparért dolgozik). Ám a projektvezető ahelyett, hogy elfogadta volna valamelyik angol vagy holland nagyvállalat állásajánlatát, kifejezetten arra vágyott, hogy megtudja, hogyan ágyazhatók be a mélyszegény magyar vidékbe az általa is tanult fenntartható technológiák.

A biobrikett előállításához – az emberin kívül – nincs szükség energiára, és hulladékot hasznosít újra. A toldiak a papír nagy részét saját gyűjtésből és a környező települések iskoláiból, az ocsút a falu határában működő, hatalmas táblákban napraforgót termelő agrárvállalkozástól kapják – utóbbi egyébként a szemétben landolna.

Az, hogy az öt éve még a kilátástalanságban és reménytelenségben fuldokló Toldon ma ilyesmikről beszélgetünk egy munkaviszonnyal rendelkező, a jövőt tervezgető, öntudatos cigány emberrel, elsősorban „Nóri néninek” köszönhető. L. Ritók Nóra a berettyóújfalui kistérségben tevékenykedő Igazgyöngy Alapítvány vezetője.

– Az Igazgyöngy előtt nagyon keserves volt itt az élet – mondja Tücsök. – Nóri néniéknek köszönhetjük, hogy a faluban elindult valami, hogy felszántják a kertjeinket, és adnak vetőmagot, hogy van mire terveznünk. Ő adta a lehetőséget, mi csak éltünk vele. És most ideje megmutatni az embereknek, hogy cserében mi is megteszünk mindent, amit tudunk. Most valamit valamiért alapon megyünk.

Legfrissebb, május 25-ei számunkból ajánljuk:

Bujdosó a körtefán

A Ceglédi Gyümölcskutató Intézetben beszéltük meg a találkát. Mindjárt megmutatott két hatalmas tölgyfát, amelyekben három, illetve tíz évvel ezelőtt belevágott a villám. Surányi Dezső agrobiológus, művelődéstörténész, számos könyv írója azt mondja, ha kitör a vihar, a legveszélyesebb tölgy alá állni, mert a fa biomágnessége vonzza a villámot, és gyulladási hőfoka is alacsony. Nem véletlenül volt Zeusz kedvenc fája. Kő András interjúja. (23–24. oldal)

Fehérarany feketén
Mit is csinál pontosan egy igazságügyi ékszerszakértő? Elsősorban elbűvöl, mert igazán hozzáértő az lehet, aki maga is készít ékszereket, méghozzá gyönyörűeket. Hári Anikó nemcsak azt a talentumot kapta, hogy megfoghatóvá tegye a szépséget, hanem azt is, hogy tanítson, magyarázzon róla. Megdöbbentő, hogy a magyar átlagemberek mennyire keveset tudnak az ékszerekről. Nem csoda, hogy egy pillanat alatt át lehet őket ejteni. Farkas Adrienne segít abban, hogy ez ne túl gyakran forduljon elő. (24. oldal)

Vérszag
Néhány felbőszült republikánus már Watergate-ügyet emleget a sorozatos botrányok miatt, de még korai lenne ilyen helyzetben látni Barack Obamát. Az viszont biztos, hogy az elnök lendületet vesztett, egyre inkább védekezésbe szorul, egyesek a második mandátum átkáról beszélnek. Pósa Tibor helyzetelemzése. (26. oldal)

Szabadulni a félelemtől
Angelina Jolie vallomása rákot megelőző kettős mellamputációjáról szinte soha nem látott visszhangot váltott ki mindenütt a világon – vélhetően a színésznő szándékainak megfelelően. Rengetegen dicsőítik a bátor asszony döntését, mások őrültnek nevezik. A hírek azonban alig szólnak arról, milyen genetikai felfedezések tették lehetővé, hogy jóval a rák kialakulása előtt felismerhessük a veszélyt. Erről ír Molnár Csaba és Farkas Adrienne. (27. oldal)

 

Ingyenebéd
Egyre több hotel megy tönkre a kitermelhetetlen devizahitelek miatt. A túlélésért küzdő házak gyilkos árversenybe kezdtek vendégekre vadászva. Egy friss felmérés szerint öt kelet-európai ország közül nálunk a legolcsóbbak a szállodaszobák, és az unióban Budapesten áll üresen a legtöbb. (28. oldal)

Gyérítés
Idén mintha különös figyelmet kapott volna a nyár elejei rendes szúnyogirtás. Ennek oka vélhetően a részben szúnyogok terjesztette trópusi, dél-európai betegségek magyarországi felbukkanásáról egyre-másra felröppenő hírekben keresendő. Valóban kell-e félnünk e nyavalyáktól, létezik-e reális alternatívája a vegyszeres szúnyogirtásnak? Erre próbál választ keresni Molnár Csaba. (32–33. oldal)

Hegynek fia
Erőss Zsolt a legismertebb élő székely – ezt a mondatot nem tudom, nem akarom múlt időben megfogalmazni. Róla akarok írni, de attól tartok, magunkról, magamról fogok többet – olvashatjuk Lukács Csabától. Nem tudjuk, valószínűleg soha nem is derül ki pontosan, mi történt a 8586 méter magas Kancsendzönga csúcs közelében. Miért halt meg két profi: a legismertebb, legeredményesebb magyar hegymászó és az egyik legtehetségesebb fiatal, Kiss Péter. (40. oldal)


Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a Hétvégi Magazint az újságárusoknál!