Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint a Magyarországról a nyugati sajtóban megjelenő, hasonló szókészletre épülő vélemények kialakításában az ellenzéknek alapvető szerepe van. Saját feladatát is ismertette, amikor azt mondta: az ezekben használt fogalomkészletet meg kell újítani, és csatornákat kell teremteni ahhoz, hogy a mondanivaló torzításmentesen jusson el a közönséghez, jelenleg ugyanis gyakran előítéletesek az országról szóló tudósítások, vélemények.

Nick Thorpe, a BBC magyarországi tudósítója egyetértett azzal, hogy léteznek sztereotípiák az országgal és a jelenlegi kormánnyal szemben. Gordon Fairclough (Wall Street Journal) szerint nincs megállapodásokon nyugvó véleményalkotás az országgal szemben, Kester Eddy (Financial Times) pedig visszautasította a Magyarországgal szembeni előítéletesség vádját.

Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője Kovács Zoltánnal értett egyet, ő is úgy vélte: egységes sémára épülő képet közöl a nyugati sajtó Magyarországról.

A konferencián szó volt a médiapiac alakulásáról és a válság hatásairól is. Az egész médiapiac szűkülésére, összevonásokra számít Bayer József, az Axel Springer Budapest ügyvezető igazgatója, aki szerint ez nemcsak a kiadókra vagy más médiavállalatokra lesz jellemző, hanem akár a nyomdákra vagy a felsőoktatásra is.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint csak a kultúra vezetheti ki a Nyugatot jelenlegi nehéz helyzetéből. Schmidt Mária a siófoki Media Hungary tanácskozás keddi nyitó előadásában úgy fogalmazott, hogy elsősorban nem a gazdasági, hanem a kulturális, bizalmi és társadalmi válság hozza nehéz helyzetbe a nyugati társadalmakat.


A költségcsökkentést a jövőben a médiafogyasztás és a hirdetések visszaesése is szükségessé teszi, de a magyar médiapiac sajátosságai is „egészséges zsugorodást” feltételeznek, például az, hogy mintegy kétszer annyi magyar nyelvű televízió látja el a hazai lakosságot, mint amennyi Németországban áll az emberek rendelkezésére.

Szűkülő piac esetén a bevételek a piacvezető médiumokhoz vándorolnak – tette hozzá. Magyarországon az emberek egyelőre a fizetésüknek az európai uniós átlagnál, de még a Németországban tapasztaltaknál is nagyobb hányadát költik sajtótermékekre és könyvekre, Bayer József szerint a jövőben ez is változhat.

Őszre jelezte a magyarországi RTL-csoport új csatornája, az RTL 2. elindulását Dirk Gerkens ügyvezető igazgató. A hazai piacon a csoport – elmondása szerint – erős kábelcsatorna-portfoliójával kívánja megtartani jelenlegi pozícióját. A piaci változásokat ismertetve közölte: ma már a televíziók sem tudják kizárólag reklámbevételekből finanszírozni a műsorkészítést, a minőségi tartalmakért a nézőknek is fizetniük kell – hangzott el a Media Hungary konferencia keddi napján.