Sírva nevet Kasszás Erzsin az egész ország

Sashegyi Zsófia

Sashegyi Zsófia

2017. március 2., csütörtök 17:05, frissítve: péntek 07:15

Miután az év elején a határon szolgálatot teljesítő katonák megmérgezésével tetőzött a CBA-ellenes vásárlói közhangulat, a magyar üzletlánc vezetése úgy gondolta, itt az ideje tenni valamit azért, hogy a potenciális vevők szerethetőt is lássanak az üzleteikben, és álmodtak egy igazán nagyot: Kasszás Erzsit.

Az álomból rémálom lett, amely kedd délután óta borzolja az idegeket az interneten. A molett, bizalmaskodón az arcunkba mászó kasszás, Erzsi félperces zenés-táncos előadása bizonyos tekintetben elérte a célját: oly mértékben sokkol, hogy egy másodpercre nemhogy a rohadt gyümölcsökről, a CBA üzleteiben megtestesülő szocialista kereskedelmi modellről, és a cég arcátlanul túlárazott termékeiről, de a saját nevünkről is megfeledkezünk. A jelenés olyan sűrű és döbbenetes, hogy újra és újra le kell játsszuk, amíg a retinánkba nem ég Erzsi, aki imád a munkahelyén lenni: „Rendet tartok, tiszta bolt, az áru friss, itt vagyok, nyugodtan kérdezhetsz is! És mosolyogsz már, mindenki vidám, ez az én filozófiám!” Dalolja a polcok közt bájolgó kasszás a kínosan mosolygó statiszták között, majd huncut kacagással a pénztárgép mögé röppen.

Az emberben joggal merül fel a kérdés: miért gondolja bárki, hogy egy ilyen reklámmal feledtethető a valóság, amellyel mindannyian tisztában vagyunk?

A válaszért pszichológushoz fordultunk.

– Ez egy idétlen fércmű, egyértelmű, hogy negatív lesz a hatása – mondja Sas István reklámpszichológus, majd hozzáteszi: a reklám egyetlen eleme sem alkalmas arra, hogy megnyerje a közönség szimpátiáját.

– Voltak korszakok, amikor meg akarták győzni az embert a reklámokkal. Volt, amikor vágyat akartak kelteni, volt, amikor szórakoztatni szerettek volna. A mai világban, amikor hatalmas az ellenállás a reklámokkal szemben, a cél az, hogy egy ilyen film szimpátiát vívjon ki. Ez erre alkalmatlan – fogalmaz a szakember, aki szerint az alkotók a nagy igyekezetben túltolták a biciklit. Hozzáteszi: – Egy ilyen kampányba a kreatív igazgatótól a gazdasági igazgatóig mindenki beleszól, a megrendelőtől az ügynökségen át a rendezőig lökdösi egyik a másik könyökét. Aztán ha rossz a reklám, nincs felelős, ha jó, akkor mindenki sorban áll a dicsőségért.

Az azonban tévhit, hogy mindegy, mi milyen, csak beszéljenek róla. – Ma, ebben az őrült versenyben nem erény, ha arról beszélnek, hogy valami borzasztóan sikerült. Ahhoz túl sok pénzbe kerül egy ilyen reklámfilm, nem lehet elhülyéskedni, a cég imázsa sokkal fontosabb.

Hiába hát a több százezer kattintás, a szándék a visszájára fordul. És még abban sem reménykedhetünk, hogy a nyilvános megszégyenülés után a cég önkritikát gyakorol és visszavonulót fúj, hiszen a CBA közösségi oldalán Erzsi filmje alatti szövege folytatást sejtet: „Nézd meg az első videómat, és mosolyogd végig a napot, ahogy én is szoktam!”

Annyi biztos, hogy Kasszás Erzsi éppoly sokat elárul a CBA üzletfilozófiájáról, mint a néhány éve a Scooter-frontember H. P. Baxxter főszereplésével bemutatott – elsöprő erejű – Edeka-kampány a magáéról.