Búsi Lajos hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Vidék Hálózat egyszerre foglalkozik a magyar vidék múltjával, jelenével és jövőjével. Ennek részeként a pénteken zárult elnökségi ülés témái között is kiemelten szerepelt a 2014–2020 közötti fejlesztési időszak előkészítése. A mezőgazdaság szerkezetátalakítása, az ágazat versenyképessége, az agrár-környezetgazdálkodás, a Leader csoportok és a vidék fejlesztése köré szerveződő tevékenysége pedig előremutató, és összhangban van a kormány Darányi Ignác-tervével.

Az MNVH szervezetei májustól összesen 1,3 milliárd forintot meghaladó uniós és állami támogatásra pályázhatnak a tervezési ciklushoz kapcsolódó projektötleteik, illetve már futó programjaik megvalósításához – tette hozzá a politikus. A benyújtott igényeknek a versenyképesség megőrzése és növelése érdekében a mennyiség helyett egyre inkább a minőségről kell szólniuk – mondta, megjegyezve, hogy azokat az irányító hatóság igyekszik gyorsított ütemben, 30 napon belül elbírálni.

A részletekről szólva Csatári Bálint, a hálózat elnöke kifejtette: az említett támogatási kereten belül májustól projektötletekkel összességében 765 millió forintra pályázhat a tagság öt különböző témakörben: kispiacok, kutatási-felmérési programok és ismeretterjesztő rendezvények megvalósítására, valamint Leader csoportok nemzetközi kapcsolatainak bővítésére és szakmai kiadványok megjelentetésére. Egy program legfeljebb 2,5 millió forintos támogatást kaphat, ám egy igénylő több különböző kezdeményezése is jogosult lehet – húzta alá.

Ezenkívül további 560 millió forint fordítható kiemelt programok támogatására – közölte az elnök.

Csatári Bálint rámutatott: az MNVH jelenleg országszerte 280 regisztrált szervezetet, valamint további mintegy nyolcezer magánszemélyt tömörít. Ez a létszám havonta harminccal növekszik. Ez a tömegbázis lehetővé teszi, hogy a hálózat olyan közös tudáskészletet gyűjtsön egybe, mely egyesíti a szakma, a civil szféra és a politika szereplőit – fogalmazott.