Áfa

Elfogyhat a magyar sertéshús

Tóth-Csécsi, 2016. január 9., szombat 06:30, frissítve: szombat 08:40
Miközben a vásárlók azt figyelik, hogy a sertéshús áfájának 22 százalékos csökkentése csak egyes kereskedőknél okoz áresést, sürgős intézkedésekre lenne szükség az ágazatban. Az alacsony felvásárlási árak miatt egyre több állattartó kezdi el felszámolni a sertéstelepét, holott a nagy húsipari cégek, köztük Csányi Sándor Pick Szeged Zrt.-je a kínai piacra is eljuttathatja termékeit.

Hiába járhatnának jól a sertésáfa csökkentésével az állattartók és a fogyasztók, a jelek szerint egyelőre egyikük helyzete sem javult érdemben. Egyrészt azért, mert az áfa 22 százalékos csökkentése nem mindig jelenik meg az üzletek árcéduláin, másrészt azért, mert a túlkínálat miatt az állattartók hatalmas veszteségeket halmoznak fel. A felvásárlási árak a múlt év végén összeomlottak, pár hét alatt húszszázalékos áresés következett be. Ennek oka a túlkínálat. Magyarország élősertés-kivitele tavaly már az első kilenc hónapban 37 százalékkal esett, ugyanakkor a behozatal 24 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A hazai tenyésztésű vágósertés termelői ára novemberben hasított súlyra már csak 406 forint volt kilogrammonként, azaz már ekkor is hét százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. Ráadásul a tenyésztők egy része a leszállított sertéseik árát sem kapta meg, mivel felszámolás alá kerül a feldolgozó, amelynek eladták az állataikat – tudtuk meg a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségétől. – Az ötéves mélypontra zuhant felvásárlási árak miatt a tenyésztők vesztesége napról napra nő, mivel ma minden hízósertésen 4000– 5000 forint veszteségük keletkezik – állítják az agrárszervezet szakértői.

A kormánynak adminisztratív intézkedéseket kell hoznia

A tenyésztők az előbbiek miatt elengedhetetlennek tartják, hogy a sertéstartók területalapú támogatásait és a zöldítési pénzeket legkésőbb januárban fizessék ki, a Pápai Hús Kft. sertésbeszállítóinak jogos követeléseit teljes összegben térítsék meg, a sertés-állatjóléti és tenyészkoca-támogatást pedig a maximális összegre emeljék fel. Megszüntetnék a vidékfejlesztési program diszkriminációit és az alaptámogatás elvonását is. Úgy vélik, a kormánynak adminisztratív intézkedéseket kell hoznia az orosz embargó miatt kiesett külpiaci értékesítési lehetőségek pótlására, exportélénkítő programot kell indítania, meg kell akadályoznia, hogy az unióban előállított, ott feleslegesnek számító húst nálunk adják el dömpingáron, és hogy a magántárolásból felszabadult olcsó, fagyasztott készletek még tovább rontsák a hazai piaci helyzetet.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének szakértői szerint jelen helyzetben az áfacsökkentés fogyasztói árakra gyakorolt hatása is nehezen lesz lekövethető, mivel az alapanyagár csökkenése önmagában is mérsékli a fogyasztói árakat. Piaci szakértők épp ezért arra figyelmeztetnek, hogy hiába szeretné a kormány, ha növekedne a hazai sertésállomány, ha a tenyésztők jelentős része néz más megélhetés után az ágazatban uralkodó állapotok miatt. Ha a kabinet nem cselekszik idejében, mind kevesebb magyar sertéshús kerül majd a hazai polcokra.

Kínai üzletek viszont több magyar hústerméket árusítanak majd

A helyzeten a szakértők szerint az sem igazán változtat, hogy a kínai üzletek viszont több magyar hústerméket árusítanak majd. A Pick Szeged Zrt. és a Pápai Hús Kft. ugyanis tegnap kapott engedélyt a kínai minőség-ellenőrzési hivataltól a termékeik forgalmazására. Ebből kifolyólag nőhet ugyan valamicskét a kereslet a sertések iránt, de kérdés, hogy mennyivel. A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Pick ugyanis külföldről is vásárol fagyasztott húst, a Pápai Hús Kft. pedig olyan rossz helyzetben van, hogy a már korábban átvett áruért sem tud fizetni. Ráadásul Kínába nem éri meg bármit szállítani. Oda csupán a prémiumtermékeket, úgymint szalámit, füstölt kolbászt éri meg utaztatni, mert az olcsóbb termékek esetén a szállítás díja majdnem annyiba kerül, mint maga a termék. Ebből következik, hogy az állattartóktól nem fognak a korábbinál sokkal több húst átvenni a gyártók. Főként akkor nem, ha az exportra szánt szalámi jórészt külföldi sertéshúst tartalmaz.

Ráadásul Kínában a magyar termékek, legyenek akár hungarikumok, nem különösebben ismertek. És félő, hogy hungarikumként a későbbiekben sem lesznek azok, ha a termékek receptjeit semmibe veszik a gyártók. Mint arról lapunkban már olvashattak, a hungarikumként nyilvántartott gyulai és csabai kolbász esetében teljes a káosz. A szabályok szerint valamiért Gyulán is készülhet csabai, Békéscsabán pedig gyulai kolbász. Mindkét város honlapján az szerepel, a termékek kizárólag a környéken tenyésztett sertésekből készülhetnek, de valójában külföldről behozott, akár fagyasztott alapanyagokat is tartalmaznak. Ráadásul 130 kilós sertéseket is feldolgoznak, holott a vastagkolbászoknál legalább a duplája indokolt.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 09.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50

Hozzászólások - 28 db

A hozzászólások mutatása