Kardeván Endre elmondta, hogy a múlt évben átlagosan 15 százalékkal nőttek a termelői terményárak – legjelentősebben, 55 százalékkal az élő állatok és állati termékek ára –, egyedül a zöldségfélék termelői ára csökkent, a ráfordítások mértéke ugyancsak 15 százalékkal emelkedett. Tavaly az év első 9 hónapjában 21,2 százalékkal, 4,9 milliárd euróra nőtt a magyar mezőgazdaság exportja, az import ennél kisebb mértében nőtt, 3,1 milliárd euróra, így az egyenleg pozitív.

A 2010-es adatokra is kitérve jelezte: akkor 198 ezer kedvezményezett kapott agrártámogatást, és összesen 591 milliárd forintot lehetett agrár- és vidékfejlesztésre fordítani. Ez utóbbiból 302 milliárd forintot tett ki a területalapú támogatás, ami 2013-ig folyamatosan növekszik.

Egységes területalapú támogatás 4,8 millió hektár után vehető igénybe Magyarországon, erre 2011-ben 57 ezer forint jutott hektáronként. Idén várhatóan 62 ezer forintra növekszik ez az összeg, a tavaly kifizetett 280 milliárd forint után ebben az évben összesen 300 milliárdos kifizetés várható, aminek pontos összegét a forint árfolyama is befolyásolja – részletezte az államtitkár.

Az egyéni gazdálkodók árbevételéhez képest 26 százalék, a társas gazdaságok esetében 19 százalék a támogatások aránya. Az alágazatok közül a húsmarha- és juhtartóknál a legmagasabb, 68 százalék a támogatásokból származó bevétel, míg a zöldségtermelők és a baromfitartók esetében 5 százalék alatti.

Kardeván Endre hangsúlyozta: 2012-re a költségvetésben elkülönítették a nemzeti támogatást, és „egyetlen eurót sem szeretnénk otthagyni” az uniónál. Felidézte, hogy 2010-ben még voltak problémák, a nemzeti támogatás hiánya miatt csak 2011-re lehetett kiegészíteni az uniós pénzeket, de most már csak arra kell figyelni, hogy a még lehívható támogatások mind megszerezhetők legyenek.

A magyar GDP-ből 3-4 százalékkal részesedik a mezőgazdaság. Az agráriumnak továbbra is erős az exportteljesítménye, hosszú évek átlagában 1-2 milliárd forintos aktívummal zár, a külkereskedelem többletéből 38 százalékot tesz ki.

Központba állítják a vidéki élet értékeit

A hétfőn bejelentett Darányi Ignác-terv kapcsán az államtitkár arról beszélt, hogy a vidéki térségekben tapasztalható kedvezőtlen folyamatok megfordítása, a vidéki élet értékeinek középpontba állítása, a foglalkoztatás növelése, a családi gazdaságok erősítése és a helyi piacok fejlesztése a fő cél. A terv elsősorban a kis- és közepes gazdaságokról szól, de a nagygazdaságok is szerepelnek benne, nélkülük ugyanis nem lehetne a magyar mezőgazdaságot fenntartani – jelentette ki.

Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke közölte: csütörtökön elkezdődnek a területalapú támogatások idei kifizetései, és bár a számokról nem kívánt részleteket elárulni, azt elmondta, hogy „elég nagy arányú kifizetések várhatók a következő hónapokban”. Kitért arra is, hogy az MVH az év első 3-4 hónapjában teljesíti a féléves kifizetési kötelezettségét, egyebek közt még várhatóan februárban megnyílik a 4,2 milliárd forintos agrár-kárenyhítési alap. Beszélt arról is, hogy Magyarország az uniós mezőgazdasági támogatásokból a tagállamok között átlagosan részesült, és a 2014–2020 közötti időszakban is ez várható. „Összegszerűségében nem nyertünk, de nem is veszítettünk”, ami fontos eredmény, hogy nominálértékben megőriztük az eddig elért szintet – közölte. A következő tervezési időszakról elmondta, hogy a támogatások odaítélésénél a zöld szempontok az eddiginél fontosabbak lesznek, de új szabályokra is számítani kell, például kötelező arányok és elemek lépnek életbe a fiatal gazdák támogatására.

Az MVH idei pályázati lehetőségei között említette a gazdanet programot, amelyet most először hirdetnek meg, és 3,3 milliárd forintból informatikai fejlesztést tesz lehetővé kifejezetten kisgazdaságok számára. Ugyancsak újdonság a falufejlesztésre, a vidéki örökség védelmére, a fiatal erdők ápolására vonatkozó támogatási keret, de várhatóan az első negyedévben a fiatal gazdálkodóknak szánt pályázati pénzek is elérhetővé válnak – közölte Palkovics Péter.