Hamisítás

Szankciók mézügyben?

Tóth László Levente, 2016. január 14., csütörtök 07:00, frissítve: csütörtök 07:10
Hátrányos jogkövetkezmények, szankciók következhetnek a mézhamisítási ügyben azután, hogy a kereskedőláncok nem sorakoztak fel egyöntetűen a mézpiac megtisztítása érdekében. A méhészek fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményeztek.

Fogyasztóvédelmi eljárás megindítását kérte a Pest Megyei Kormányhivatal műszaki engedélyezési és fogyasztóvédelmi főosztályától a Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete Klenáncz József egyéni vállalkozóval szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt – derül ki a lapunk birtokába került kérelemből. Petrus Lajos, a szervezet elnöke kérte azt is, hogy a vállalkozóval szemben alkalmazzák a megfelelő jogkövetkezményeket. Erről azt lehet tudni, hogy a fogyasztóvédelmi törvény alapján a hatóság elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja az áru forgalmazását, értékesítését.

A kérelem indoklása szerint a vállalkozó a forgalmazója két olyan terméknek – egy virágméz és egy akácméz –, amelynek hátsó címkéjén gyártási helyként Magyarország van feltüntetve, valamint – kisebb betűkkel – az, hogy a termék „EU és nem EU-országok mézkeveréke”. Az egyesület a termékekből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közreműködésével mintát vett, és azokat egy brémai szaklaboratóriumban bevizsgáltatta. Az eredmények szerint mindkét termékben túlnyomórészt kínai eredetű anyag található. Ezen túlmenően a laboratóriumnak az volt a véleménye, hogy összetevői és minőségi paraméterei alapján a virágméz valójában csupán ipari méznek, az akácméz pedig valójában virágméznek minősül.

A fogyasztók megtévesztése

Fentiek alapján az egyesület szerint a „jogsértő vállalkozás” a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseit sértette meg. A termékek címkéjén ugyanis megtévesztő módon tünteti fel, milyen mézről van szó a csomagolásban. Azáltal pedig, hogy a címkén hangsúlyosan tünteti fel a gyártás helyeként Magyarországot (ideértve a magyar nemzeti lobogó használatát is), és kevésbé hangsúlyosan szerepelteti, hogy a termék nem EU-országból származó mézet is tartalmaz, azt a hamis képzetet kelti a fogyasztókban, hogy magyar eredetű mézet vásárolnak. Ugyanezt a benyomást kelti a Klenáncz Méhészet hangsúlyos szerepeltetése is a címkén – hívta fel a figyelmet az egyesület.

Lapunk vásárolt tegnap 500 grammos Klenáncz Akácmézet az Aldiban, az egyesület által idézett felirattal, de más minőségmegőrzési idővel. Azaz az Aldi – amely érdeklődésünkre az ügyben lapzártánkig nem válaszolt – néhány más kereskedőlánccal együtt a mai napig nem szüntette be a „hamis mézek” árusítását.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 14.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása