ma
erősen felhős
Min: -18°C
Max: -7°C
Archívum
16 milliárd ment el radioaktívhulladék -kezelésre
Tizenhatmilliárd forintot fordított radioaktív hulladékokkal kapcsolatos feladataira idén a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Nonprofit Kft., a jövő évi feladatokra pedig 18 milliárd forintot szánnak – mondta el Hegyháti József ügyvezető igazgató hétfőn sajtótájékoztatón.
Kiemelt szerepet élvezett a Bátaapátiban lévő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló, amelynek felszíni létesítményei már elkészültek, a felszín alatt pedig öt kilométernyi folyosót tártak fel – közölte az ügyvezető. Kifejtette, hogy az idén 1600, radioaktív hulladékot tartalmazó hordót szállították át Paksról, az atomerőműből. Az épület háromezer hordó befogadására alkalmas.
A felszín alatt elkészült a két 1700 méter hosszú lejtős akna, illetve összekötő folyósokat építettek ki, ezek hossza összesen több mint 5 kilométer. Jelenleg a tárolókamrák kialakításán dolgoznak. Hegyháti József kiemelte, hogy minden engedélyt megszereztek a tároló megépítéséhez. Hozzáfűzte, hogy az átadás eredeti időpontja 2010. volt, de bizonyos „geológiai körülmények” és a közbeszerzést lassító tényezők miatt 2011-re készül el teljesen a tároló, a csúszás azonban nem okoz problémát.
Folyik a paksi atomerőműben keletkezett Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése is, az eddigi 16 kamra mellé újabb négy építésének az előkészítése kezdődött meg 2009-ben. Az építés során azonban szükség van a talaj cseréjére tíz méteres vastagságban, ami különleges feladat, és körülbelül 10 százalékkal, azaz 600 millió forinttal megdrágítja a beruházást. A határidőt azonban így is tartható – mondta Hegyháti József.
Az ügyvezető igazgató hozzátette, hogy a meglévő tárolókban kialakítottak 120 olyan tárolóhelyet, amely a szabványtól eltérő kazetták befogadására is alkalmas. Itt tudják elhelyezni például a 2003-ban történt üzemzavarban megsérült kazettákat.
A radioaktív hulladékok kezelésével megbízott cég vezetője arról is beszélt, hogy ebben az évben Bodán is végeztek fúrásokat. Itt készül el a tervek szerint a nagyaktivitású hulladékok befogadására alkalmas tároló, amire véleménye szerint mindenképpen szükség van, akkor is, ha esetleg Oroszországba szállítanak vissza kiégett fűtőelemeket az atomerőműből. A létesítmények üzemeltetését és újak építését a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fedezi, amelynek legjelentősebb befizetője a Paksi Atomerőmű Zrt.
Az idén 16 milliárd forintot emésztettek fel ezek a tevékenységek, a jövő évi feladatokra pedig 18 milliárd forintot szánnak. Legtöbbet 7,7 milliárd forintot a bátaapáti tároló építése tesz ki, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója valamivel több mint 5,1 milliárdba kerül jövőre, az üzemeltetés 3,7, a lakossági tájékoztatás egymilliárd forintba kerül.
A lakossági elfogadottságot kétévente mérik. Az idei közvélemény-kutatásból az derült ki, hogy egyre nagyobb az ismertsége az RHK Kft. tevékenységének és változatlanul jó az elfogadottsága.
Krachun Szilárd, Bátaapáti polgármestere elmondta az MTI-nek, hogy jó döntést hoztak, amikor igent mondtak a tároló megépítésére. Hozzátette, hogy a létesítmény legalább hetven helybelinek ad munkát. Az, hogy megérkeztek az első hordók az atomerőműből, semmilyen lakossági reakciót nem váltott ki. Különböző szervezek útján maguk ellenőrzik, hogy semmilyen hatással nincs a környezetre a tárolóban lévő hulladék.
(MTI)
A felszín alatt elkészült a két 1700 méter hosszú lejtős akna, illetve összekötő folyósokat építettek ki, ezek hossza összesen több mint 5 kilométer. Jelenleg a tárolókamrák kialakításán dolgoznak. Hegyháti József kiemelte, hogy minden engedélyt megszereztek a tároló megépítéséhez. Hozzáfűzte, hogy az átadás eredeti időpontja 2010. volt, de bizonyos „geológiai körülmények” és a közbeszerzést lassító tényezők miatt 2011-re készül el teljesen a tároló, a csúszás azonban nem okoz problémát.
Folyik a paksi atomerőműben keletkezett Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése is, az eddigi 16 kamra mellé újabb négy építésének az előkészítése kezdődött meg 2009-ben. Az építés során azonban szükség van a talaj cseréjére tíz méteres vastagságban, ami különleges feladat, és körülbelül 10 százalékkal, azaz 600 millió forinttal megdrágítja a beruházást. A határidőt azonban így is tartható – mondta Hegyháti József.
Az ügyvezető igazgató hozzátette, hogy a meglévő tárolókban kialakítottak 120 olyan tárolóhelyet, amely a szabványtól eltérő kazetták befogadására is alkalmas. Itt tudják elhelyezni például a 2003-ban történt üzemzavarban megsérült kazettákat.
A radioaktív hulladékok kezelésével megbízott cég vezetője arról is beszélt, hogy ebben az évben Bodán is végeztek fúrásokat. Itt készül el a tervek szerint a nagyaktivitású hulladékok befogadására alkalmas tároló, amire véleménye szerint mindenképpen szükség van, akkor is, ha esetleg Oroszországba szállítanak vissza kiégett fűtőelemeket az atomerőműből. A létesítmények üzemeltetését és újak építését a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fedezi, amelynek legjelentősebb befizetője a Paksi Atomerőmű Zrt.
Az idén 16 milliárd forintot emésztettek fel ezek a tevékenységek, a jövő évi feladatokra pedig 18 milliárd forintot szánnak. Legtöbbet 7,7 milliárd forintot a bátaapáti tároló építése tesz ki, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója valamivel több mint 5,1 milliárdba kerül jövőre, az üzemeltetés 3,7, a lakossági tájékoztatás egymilliárd forintba kerül.
A lakossági elfogadottságot kétévente mérik. Az idei közvélemény-kutatásból az derült ki, hogy egyre nagyobb az ismertsége az RHK Kft. tevékenységének és változatlanul jó az elfogadottsága.
Krachun Szilárd, Bátaapáti polgármestere elmondta az MTI-nek, hogy jó döntést hoztak, amikor igent mondtak a tároló megépítésére. Hozzátette, hogy a létesítmény legalább hetven helybelinek ad munkát. Az, hogy megérkeztek az első hordók az atomerőműből, semmilyen lakossági reakciót nem váltott ki. Különböző szervezek útján maguk ellenőrzik, hogy semmilyen hatással nincs a környezetre a tárolóban lévő hulladék.
(MTI)
A nap videója
Top 10
Még nincs ajánló tartalom
