A Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián szervezett szerdai eseményen a 30 millió forintból készített tanulmánykötetről Ferge Zsuzsa elmondta: a jelentésbe belevették azt a „nem sok jót, ami történt” az elmúlt időszakban ezen a téren, és számba vették a gazdasági válság gyermekekre gyakorolt hatását. Munkájukhoz felhasználták a Központi Statisztikai Hivatal és a Tárki adatait is, továbbá megvizsgálták, hogy a szűkös anyagi forrásokat hogyan használta fel a kormányzat.

Mint megjegyezte, ez a téma azért különösen fontos, mert „a gyermekekből áll a holnap társadalma”, és ha ők szegénységben nőnek fel, az a jelenleginél is súlyosabb feladatokat ró a majdani társadalomra. Megemlítette, hogy témáikat maguk választották, működésüket pedig a Miniszterelnöki Hivatal finanszírozta. A kötet sok háttérelemzést, jogszabályozást tartalmaz, és helyet kap benne civil szervezetek véleménye is.

Csizmár Gábor társadalompolitikai államtitkár elmondta: az értékelő bizottság „széles társadalmi alapon” szervezte munkáját. Ez beleillik a Legyen jobb a gyermekeknek! elnevezésű, 25 évre szóló stratégiába, amelyről az Országgyűlés 2007-ben egyhangúlag határozott. A stratégia végrehajtásáról a kormány intézkedési tervet fogadott el, megvalósulását félévente értékelik.

Az államtitkár hozzátette: a 2008-ban létrejött értékelő bizottság kilenc tagja a kormánytól független, és véleményét jelentésben teszi közzé. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gyermekek helyzete nem csak a kormánytól függ, bár a végrehajtó szervek eszközrendszere „nem jelentéktelen”.

Elmondása szerint a jelentés első része nemzetközi kontextusba helyezi a magyarországi gyermekszegénységet. A könyvben szerepelnek számok, tények is, amelyek kiindulási alapot képeznek a jövő szempontjából. Külön megemlítette a bizottság bátonyterenyei és szécsényi kistérségben végzett vizsgálódását. Kitért arra is, hogy az Út a munkához elnevezésű programot érintő kritika egy részével egyetért.

A kötet harmadik része, amelynek címe A családok helyzete és a válság, a bizottság kutatásait, elemzéseit foglalja össze, és „bújtatottan tartalmazza” a kötet szerkesztőinek véleményét – hangoztatta.

Somlai Péter szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára rámutatott: az utóbbi húsz évben több lett a szegény gyermek, főleg az utóbbi években. A könyv legfontosabb eredménye szerinte az, hogy megpróbál rákérdezni a gyermekszegénység okaira és arra, hogy mennyire terjedt el ez a fajta szegénység.

Megállapította azt is, hogy a társadalomban jóval nagyobb a gyermekszegénység aránya, mint más korosztályokban, és a szegény gyermekek kétharmada falun él.

(MTI)