Az országok nem vagy csak igen nagy áldozatokkal képesek kinőni az emelkedő adósságot – mondta a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában Julia Bertelsmann, a Heritage Alapítvány szakértője, aki Kenneth Rogoffal, az IMF korábbi vezető közgazdászával készült közös tanulmányukat ismertette. A növekvő adósság veszélyét azért becsülik alá, mert a lakosság és a politikusok körében is elterjedt a túlzott optimizmus, valamint a pénzügyi válság kivételes helyzetnek való minősítése – hangsúlyozta Julia Bertelsmann. Bár az Egyesült Államok szövetségi adósságának limitjét rögzítik, ezt a limitet folyamatosan megemelik – mutatott rá a Heritage Alapítvány szakértője.

Az államadósság optimális szintjét elméletileg még nem határozták meg – mondta Jürgen von Hagen. A bonni egyetem professzora szerint a fenntartható államadósság szintje olyan abszurd tétel, mintha egy vállalkozás azt tűzné zászlajára, hogy „ne menjünk csődbe”. Jürgen von Hagen a költségvetések politikai bukásának okai között első helyen említette a politikai célok maximalizálását, a szavazatszerzést.

Csaba László akadémikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam és a lakosság adósságállománya is olyan fontos gazdasági mutató, amelynek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A Budapesti Corvinus, a Közép-európai és a Debreceni Egyetem professzora ugyanakkor az adósságok okozta bizonytalanságot fontosabbnak minősítette, mint az adósságok kiváltotta kockázatot. „Az állam vagy a magánszféra adósságállományát nem elég technikai vagy makrogazdasági alapon elemezni, mivel ezek politikai, illetve társadalmi mellékhatásai is jelentősek” – fogalmazott az akadémikus.

(MTI)