Archívum
Az „apartheid” ellen tiltakoznak a romák – petíció Sólyomnak + Képriport
Átadta Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet vezetője a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársának azt a petíciót, amelyet egyheti gyaloglással vasárnapra hozott Jászladányból a budapesti Hősök terére, majd mintegy háromszáz szimpatizáns kíséretében, rendőri biztosítás mellett, a Sándor-palotához vonulva nyújtott át Sólyom László államfő képviselőjének.
• „Elnyomottak és megbélyegzettek vagyunk”
• „Elnyomottak és megbélyegzettek vagyunk”
A Jöjj és Lásd! elnevezésű akció keretében Kállai László, néhány aktivistával és szimpatizánssal, azért kelt útra Jászladányból, hogy így demonstráljanak a romákat érintő hátrányos megkülönböztetés ellen, amely – szerintük – tapasztalható a közoktatásban, az igazságszolgáltatásban, az egészségügyben, a médiában, és számos egyéb területen. A köztársasági elnöknek írt petícióban arra kérték Sólyom Lászlót, hogy vegye kezébe a vezető szerepet a cigányság integrációjáért folytatott küzdelemben, „végezze azt a feladatot, amire felesküdött: legyen a nemzet egységének megtestesítője és emelje fel a szavát azokért, akiket gettóba zárnak, akiket kiközösítenek és akiket nem hallgatnak meg”.
A Tiltakozás az apartheid ellen című iratban a továbbiakban azt kérték az államfőtől: szólítsa fel a kormányt és az önkormányzatokat, hogy vessenek véget az iskolai szegregációnak, biztosítsák a minőségi oktatást a roma gyermekeknek, számolják fel a „gettókat”, és ne közmunkát, hanem piacképes munkalehetőségeket biztosítsanak.
A dokumentumban azt is követelik, hogy a romákat vonják be a róluk szóló döntéshozatalba, ne „megvásárolható hűbéresnek” tekintsék őket, valamint fejezzék be a romákkal szemben összekacsintó, kizárólag az ő felelősségüket firtató közbeszédet. A petíciót, a sajtó kizárásával, Kállai László egy kisfiúval közösen adta át a hivatal munkatársának. A roma polgárjogi aktivista az irat átadását megelőzően, a Hősök terén felállított színpadon azt mondta: azért indultak el, mert valami probléma van.
„Elnyomottak, kitaszítottak és megbélyegzettek vagyunk, pedig a 21. században az egyenlő jogokért, a szabadságért már nem kellene demonstrálni, ez elvárható lenne” – mondta. Kállai László állítása szerint ma Magyarországon kilencszáz iskolában szegregáltan oktatják a cigány gyerekeket, kizárólag alapfokú képzésben lehet részük, naponta megalázzák őket, a szülők pedig mindezt eltűrik. Mától ebből elég volt – jelentette ki.
A cigányságnak az iskolai szegregáció csak egy a számtalan problémája közül – hívta fel a figyelmet, a legfontosabbnak a foglalkoztatási helyzetet nevezve. Kállai László szerint, ha minden munkaképes roma munkát kapna, akkor csökkenne az oktatási és a szociális probléma. Az igazságszolgáltatást említve annak a véleményének adott hangot, hogy a cigány emberek súlyosabb büntetést kapnak azonos bűncselekmény elkövetéséért, mint a nem romák, ezért független bíróságot és egyenlő jogokat követelt. Bírálta a médiumokat is, mert – tapasztalata szerint – a cigányságról pozitív példát elvétve említenek.
(MTI)
A Tiltakozás az apartheid ellen című iratban a továbbiakban azt kérték az államfőtől: szólítsa fel a kormányt és az önkormányzatokat, hogy vessenek véget az iskolai szegregációnak, biztosítsák a minőségi oktatást a roma gyermekeknek, számolják fel a „gettókat”, és ne közmunkát, hanem piacképes munkalehetőségeket biztosítsanak.
A dokumentumban azt is követelik, hogy a romákat vonják be a róluk szóló döntéshozatalba, ne „megvásárolható hűbéresnek” tekintsék őket, valamint fejezzék be a romákkal szemben összekacsintó, kizárólag az ő felelősségüket firtató közbeszédet. A petíciót, a sajtó kizárásával, Kállai László egy kisfiúval közösen adta át a hivatal munkatársának. A roma polgárjogi aktivista az irat átadását megelőzően, a Hősök terén felállított színpadon azt mondta: azért indultak el, mert valami probléma van.
„Elnyomottak, kitaszítottak és megbélyegzettek vagyunk, pedig a 21. században az egyenlő jogokért, a szabadságért már nem kellene demonstrálni, ez elvárható lenne” – mondta. Kállai László állítása szerint ma Magyarországon kilencszáz iskolában szegregáltan oktatják a cigány gyerekeket, kizárólag alapfokú képzésben lehet részük, naponta megalázzák őket, a szülők pedig mindezt eltűrik. Mától ebből elég volt – jelentette ki.
A cigányságnak az iskolai szegregáció csak egy a számtalan problémája közül – hívta fel a figyelmet, a legfontosabbnak a foglalkoztatási helyzetet nevezve. Kállai László szerint, ha minden munkaképes roma munkát kapna, akkor csökkenne az oktatási és a szociális probléma. Az igazságszolgáltatást említve annak a véleményének adott hangot, hogy a cigány emberek súlyosabb büntetést kapnak azonos bűncselekmény elkövetéséért, mint a nem romák, ezért független bíróságot és egyenlő jogokat követelt. Bírálta a médiumokat is, mert – tapasztalata szerint – a cigányságról pozitív példát elvétve említenek.
(MTI)
