A miniszter utalt arra, hogy Magyarországnak van ágazati politikája, elemzések alapján meghatározták azokat a területeket – járműipar, gyógyszeripar és biotechnológia, logisztika, az informatika bizonyos szegmensei, turizmus –, amelyek tartósan húzóágazatok lehetnek. A miniszter a konferencián elmondta: ezekre az ágazatokra egyenként stratégia készül. Az alapkoncepciók elkészültek, és megkezdődött az egyeztetés az ágazati szereplőkkel. A tárca arra készül, hogy ezekben az ágazatokban konkrét szabályozási, támogatáspolitikai, képzési és exportfejlesztési intézkedéseket hoz.

A konferencián a klaszterekről szólva a miniszter úgy vélekedett, hogy Magyarország az Európai Unió 500 milliós piacán akkor lehet sikeres, ha a specializáció és a hálózatosodás felé tart. A Pólus Program részeként elindult klaszterprogramban összefogást keresnek a nagy és a kisvállalatok között, az egyetemek, a kutatóintézetek, a város és a magánszektor között. A klaszterek kialakulását segítő pályázatokra 169 együttműködési forma jelentkezett, eltérő fejlettségi szinttel. A 169 különböző együttműködési formában 2250 vállalat vesz részt, 75 százalékuk kis- és középvállalkozás, 5 százalékuk nagyvállalat, 20 százalékuk egyéb intézmény, köztük városi önkormányzat, kutatóintézet, egyetem. Jelenleg 12 akkreditált klaszter van Magyarországon, amelyek bizonyítottan jogosultak kiemelt támogatásra.

A konferencián Jean-Daniel Tordjman, Franciaországban a versenyképes klaszterek nagykövete a konferencián kifejtette: szükség van arra, hogy az Európai Unióban versenyképes klaszterek jöjjenek létre, hiszen a globalizáció magasabb szintre emelkedett, az árut, a szolgáltatást a világ bármelyik részén elő lehet állítani. Kristian Ketels, a Harvard Business School Stratégiai és Versenyképességi Intézet főmunkatársa úgy vélekedett, hogy a lisszaboni stratégia végrehajtásában a klasztereknek jelentős szerepül lehet, hiszen a klaszteresedett gazdaságok jobban teljesítenek. Rudolf Niessler, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságának igazgatója kiemelte, a kohéziós politika jogszabályait úgy kell alakítani, hogy a tagállamok a válság idején gyorsabban hozzájussanak a fejlesztési forrásaikhoz.

(MTI)