Archívum

Becsület napja, baloldali vádaskodás, felháborító arcátlanság +Képriport

MNO-összeállítás, Néző László

2007. február 10., szombat 15:55
Megközelítőleg ezren gyűltek össze a Hősök terén, hogy megemlékezzenek a német és a magyar katonáknak a budai várból való, 62 évvel ezelőtti kitöréséről. Még alig múlt el a rendezvény, az MSZP és a Fiatal Baloldal máris felháborodott, hogy Budapest utcáin szélsőséges nacionalisták masírozhatnak. A Fidesz szerint viszont az MSZP reakciója felháborító arcátlanság.
Európa számos országából érkeztek „vendégek” a magyar „patrióták” (így nevezte az összegyűlteket Domokos Endre János, a 2005-ben jogerősen feloszlatott Vér és Becsület Kulturális Egyesületet egykori ügyvivője– a szerk) megemlékezésére, amelyet a magyar és a német katonáknak a budai várból való 62 évvel ezelőtti kitörésének emlékére rendeztek meg a Hősök terén. 1945. február 11-én Budapest ostromának végén Karl Pfeffer-Wildenbruch SS tábornok, a magyarországi SS-egységek főparancsnoka vezetésével 23 ezer német és 20 ezer magyar katona próbálta áttörni a szovjet Vörös Hadsereg Budapest köré vont ostromgyűrűjét, a Pilisben húzódó német-magyar vonalakat azonban alig pár százan érték el. A kitörésben részt vettek javarésze fogságba esett vagy meghalt.

Az idei rendezvényt A Hazáért Egység Mozgalom szervezte. A szervezetbe többek között a Blood & Honour Hungaria, a Pax Hungarica, a Véres Kard és a Hungaria Skins elnevezésű egyesületek tartoznak. Rendőrségi források szerint egy magánszemély jelentette be a rendezvényt, amelyet eredetileg a Várban akartak megtartani. A rendőrségnek „nem állt módjában” betiltani az eseményt – értesültünk, ezért azt megtarthatták, igaz a Vár helyett a Hősök terén. Korábban a Györkös István által vezetett Magyar Nemzeti Arcvonal, majd a Vér és Becsület szervezte a Kitörés napja vagy Becsület napja elnevezésű rendezvényeket.

A téren felállított kordonok között, a többnyire fekete ruhás és kopasz fiatalok Árpád-sávos zászlókkal, a külföldiek – német, angol, holland, horvát, szlovén és bolgár fiatalok– pedig saját szervezeteik zászlóival, katonai alakzatban hallgatták a szónokokat.

Köszöntőt mondott például Udo Voight a németországi NPD elnöke, Tudós-Takács János, teológus, filozófus, műfordító és Stephen (Swini) Swinfen az angol B&H képviseletében.
A felszólalók a holokauszthoz hasonlították a kitöréskor történteket, emlékeztetve arra, hogy a szovjet hadsereg felgyújtotta a budai hadikórházat, a sebesültek és az ápolók elégtek a tűzben. Tudós-Takács azt mondta: a marxizmus és a liberalizmus kiiktatta a két legfőbb szentséget – Istent és a nemzetet – az ember életéből, ezért történtek már a világháború alatt is a kegyetlenkedések. Példaként Drezda bombázását hozta fel, amely tettért Churchillt egyenesen a legnagyobb háborús bűnösnek nevezte. Emlékeztetve a szovjet katonák kegyetlenkedéseire, azt mondta, hogy 1945. február 11-én nem maradt más út a magyar és a német katonák előtt, mint a kitörés, hiszen nem számíthattak volna egyébként sem kegyelemre.

A Hősök tere kordonokkal elkerített részére, ahol a megemlékezés zajlott, még az újságírók sem léphettek be. A rendezvény szervezői felhívták a résztvevők figyelmét, hogy békésen és fegyelmezetten viselkedjenek. A téren nem volt túl erős a rendőri jelenlét, ám a környező utcákban több rendőrautót, mikrobuszt valamint teherautót lehetett látni. A rendezvény egyébként békésen lezajlott, a szervezők még egy emlékkoncertre is meghívták a résztvevőket, amelyet valahol Nógrádban tartanak majd este nyolc körül.

Az MSZP és a Fiatal Baloldal máris fél és vádol

Úgy látszik, a baloldali pártoknak éppen kapóra jött a Hősök terén megtartott rendezvény, így újra előállhattak szokásos víziójukkal a fasiszta veszélyről, amelyről természetesen a Fidesz tehet.

Magyarország nem kér a radikális nacionalista szélsőjobboldalból, nem kér a kirekesztés, a megbélyegzés, a hamis történelemértelmezés szervezeteiből – tudatta a rendezvény után nem sokkal a Fiatal Baloldal elnevezésű szervezet.

Az MSZP ifjúsági fiókszervezete szerint a magyar társadalom csendes többsége elhatárolódik a szélsőjobboldal irracionális, megosztó eszméitől, antidemokratikus és épp ezért veszélyes gondolatiságától. A FIB úgy látja, ennek ellenére a szélsőjobb – nem egyszer megtévesztett – követői, hívei korántsem olyan veszélytelenek. Utcai randalírozásukkal, jogszabályaink figyelmen kívül hagyásával új fenyegetettséget jelentenek a többség nyugalmára. A helyzetet tetézi – írják közleményükben –, hogy Orbán Viktor és a Fidesz politikusai hallgatólagosan támogatták a nemzeti radikális szervezetek Kossuth téri és egyéb utcai tevékenységét, s a gyülekezés alkotmányos alapjogának kifacsarásával, valamint az Országházat védő kordon elbontásával asszisztáltak a régmúlt sötét eszméinek ébredéséhez.

A FIB felháborítónak tartja a 2007. február 10-én megtartott Becsület napja rendezvényt - olvasható a távirati irodához eljuttatott közleményükben.

Hiller István MSZP-elnök is szükségét érezte, hogy megszólaljon, rögtön elhatárolódásra szólította fel a parlamenti pártokat. Minden demokratának közös kötelessége, hogy szembeforduljon a szélsőségekkel – indokolta a kérést a kormánypárti politikus. Hiller István szerint szégyen, hogy Magyarországon találkoznak a szélsőséges világnézetű emberek. Ez ellen közös fellépéssel lehet szembeszállni – fűzte hozzá.

Fidesz: Felháborító arcátlanság

Felháborító arcátlanság az, amit Hiller István mai sajtótájékoztatóján művelt – reagált a Fidesz közleménye a baloldali vádakra. A szocialista kormány által irányított rendőrség tette lehetővé a Vér és Becsület mai rendezvényét. Az Orbán-kormány hivatali ideje alatt egyetlen ilyen felvonulásra sem kerülhetett sor – írta Szijjártó Péter, szóvivő.

Az Orbán-kormány idején nem tüntethettek

Ismert, az Orbán-kormány idején nem tüntethettek újfasiszta csoportok Budapest utcáin.

Virágkorát élte a Horn–Kuncze-kormány idején a magyarországi újfasiszta mozgalom, amely főként a Szabó Albert nevével fémjelzett Magyar Népjóléti Szövetség égisze alatt működött, s 2000-ben feloszlott. Évente többször, még a nagy állami ünnepeken is összejöveteleket szervezhettek, mindenfajta ellenállás, beavatkozás, tiltakozás nélkül.

1994. május elsején Egerben 36 fiatalt vett őrizetbe a rendőrség, mert a szkinhedtalálkozóból engedély nélküli demonstráció lett. 1995-ben hat alkalommal demonstrálhattak az újfasiszták. Árpád-sávos zászló alatt vonultak a szkinhedek a fővárosban március 15-i rendezvényükre, majd május elsején két helyszínen is, Egerben és a fővárosban is összegyűlhettek a fasiszta érzelmű fiatalok. Incidens azonban egyik helyszínen sem volt, még az egri szkinhed zenei fesztiválon sem.

Ugyanezen évben június 6-án trianoni megemlékezést tartott Szabó Albert szervezete, majd október 22-én a rádió épületéhez vonultak, de a rendőrkordon miatt nem mehettek a bejárat elé. Az 1956-os magyar forradalom emlékére rendezett eseményen mintegy kétszáz fős újfasiszta csoport tartott megemlékezést Szabó Albert vezetésével.

Az 1996-os év szinte pontról pontra hasonlóan zajlott, mint az előző, így az összes fenti ünnepséget megtarthatta a Magyar Népjóléti Szövetség. Szabó Alberték 1997-ben még az orosz nagykövetség előtt is demonstrálhattak a Horn–Kuncze-kormány gazdaságpolitikája ellen, amelytől a „fehér árja testvérnemzetet” is féltették. A szkinhedek a NATO-csatlakozás ellen is felemelhették szavukat: 1997. július 4-én és november 14-én az USA nagykövetsége előtt, október 25-én pedig a Parlament előtt tüntettek. Szálasi Ferenc születésének százegyedik évfordulóját is megünnepelhették a rákoskeresztúri temetőben 1998. január 6-án.
Mindezekkel párhuzamosan 1996. február 11-től folyt a Becsület napja alkalmából rendezett demonstráció, amelyet a Györkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal szervezett.

A szélsőséges mozgalmaknak az Orbán-kormány megalakulása után keményebb fellépéssel kellett szembenézniük: így 1999-ben Viking Klubban a skinhead-koncert rendőrségi beavatkozással ért véget.