A tárlaton az érdeklődők a többi között megtekinthetik Kincsem és Imperiál csontvázát, az első pesti lóversenypálya makettjét, valamint ismertetést olvashatnak a lóversenyzés történetéről, az angol telivér lófajta kialakulásáról és a magyarországi lótenyésztésben betöltött szerepéről. A kiállítás díjakon, szobrokon, különböző tárgyakon keresztül bemutatja a versenylovak sikereit, de kitér a magyar lóversenyzés és angol telivér tenyésztés többi említésre méltóan híres lovának ismertetésére is. A kurátorok a 19. század második felének másik kiemelkedő magyar tenyésztésű versenylováról, Kisbérről sem feledkeztek meg, amely Epsomban derby-t tudott nyerni.

Kincsem 1874-ben született, négy év versenyzés alatt 54-ből 54-szer nyert, azóta ezt egy ló sem tudta produkálni - idézte fel a sikereket a Magyar Lovas Szövetség alelnöke, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanára a kiállítás megnyitóján. Sótonyi Péter elmondta: a csodaló bejárta az akkori Európát, hírnevet szerzett, utazó nagykövetként császárokkal, királyokkal és polgárokkal ismerkedett.

Imperiál a második világháború utáni magyar lóversenyzés és angol telivértenyésztés legeredményesebb lova volt. Huszonötször állt starthoz, és hússzor győzött, Magyarországon pedig veretlen maradt. Az alelnök kitért az utóbbi évek legsikeresebb magyar színekben versenyező lovára, Overdose-ra is, majd hozzátette: óriási szükség lenne népszerűsíteni a lovaglást, mivel Magyarországon csupán a gyerekek 1 százaléka kerül kapcsolatba lóval.

(mti)