''Egy összekuszált világ emberiségének lekiismerete vagyok''

MNO, 2003. március 11., kedd 07:00, frissítve: kedd 07:00
PRO MEMORIA – A Wass Albert perről – Dr. Szakács István Péter tanár-író és Fosztó Áron Zoltán beszélgetése
- Erdélyben, a székelyudvarhelyi (székely anyavárosi) Litera Könyvkiadó kiadásában a Veres Péter szerkesztette kiadványsorozat egyikeként a 2002-es évben napvilágot látott A vádlott neve Wass Albert című dokumentum összeállításod előszavában azt írod, hogy a Kolozsvári Népbíróságon rendezett 1946 február-márciusi koncepciós per Wass Albert-dossziéjából közölt hivatalos iratok először jelennek meg együtt nyomtatásban és kerülnek nyilvánosságra a szóban forgó kiadvány útján. Először tájékozhat általuk hitelesen az olvasó az ún. Wass Albert-ügyről …

- Az ügy kapcsán hosszú évtizedeken keresztül csupán szóbeszédek keringtek, sunyi híresztelések, a közvéleményt befolyásolni akaró (irodalom)politika alattomos kísérletei, melyek Wass Albert írói elnémítását törvényesítették a kommunista diktatúrában élő, a szabad világtól már-már hermetikusan elzárt, tájékozatlan emberek előtt.

- A kiadványba bekerült anyagot melyik négy hivatalos iratból állítottad össze?

- 1. a Kolozsvári Népbíróság Bírósági Itélőtanácsa 1946. évi 1. számú iratcsomójának Wass Albertet és édesapját, Wass Endrét érintő anyaga, 2. Wass Évának, az író volt feleségének 1979-ben tett tanúvallomása, 3. James C. Mansberger Jr. nyilatkozata, azé a semleges vizsgálóé, aki az Egyesült ÁIlamok Wentorfi, Hamburgi Hontalan Személyek Bizottságának átvilágítótisztjeként (investigations officer) 1950-ben leellenőrizte az Egyesült Államokba kivándorolni szándékozó írót és családját, és 4. Wass Albert 1979-ben írt Rövid önéletrajza, melyet az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma számára készített, hogy tisztázza magát a vád alól.

- Hogyan sikerült hozzájutnod az angol nyelvű anyaghoz ?

- A 2., 3. és 4. pontban említett dokumentumokat az író Hamburgban élő fia, Wass Endre bocsátotta rendelkezésünkre.

- Az idegen nyelvű szöveget kik tolmácsolták ?

- Skultéty Sándor románból, valamint András Ágnes kolléganőm, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium tanára az angol szöveget fordította magyar nyelvre; a könyvecske olvasószerkesztője Fábián Lajos szintén tanártársam.

- Beszélj a hírhedt perről.

-A perre a második világháború befejezése után -mint már említetted-, 1946-ban került sor Kolozsváron. Wass Albert és édesapja, Wass Endre ellen a román hatóságok in absentia indítottak eljárást, azzal vádolva őket, hogy 1940 szeptemberében román nemzetiségű személyek meggyilkolására bujtatták fel a bevonuló magyar honvédtiszteket akiknek a főhadiszállása a grófi kastélyban volt.

- Összegezve, a per tárgya a két Wass-gróf esetében: román nemzetiségű személyek elleni gyilkosságra bujtogatás vádja…

- Két ügyben is elmarasztalták őket. A vádiratban az áll, hogy Wass Endre és Wass Albert bujtatta fel a község katonai parancsnokát, Pakucs hadnagyot négy vasasszentgotthárdi román személy meggyilkolására. Ezen kívü1 Wass Albert bűnösnek találtatott tizenegy omboztelkei román lakos erőszakos halálával kapcsolatban is: a népbíróság szerint ugyanis Csordás Gergely hadnagy, az Omboztelkén beszállásolt honvédek vezetője a fiatal gróf utasítására lövette le az áldozatokat.

- Mikor történhetett mindez ?

A vádirat szerint mindkét esemény 1940. szeptember 23-án, hétfőn történt, néhány kilométernyire a Wass család kastélyától. Az első a Cege-tó partján reggel, a második az omboztelkei román pap házában este.

- Voltaképpen a vádlók megítélése szerint mi lehetett a két vádlottat bűnös cselekedetre ösztönző, vélt, vagy ha úgy tetszik, valósnak tekintett motiváció alapja ?

- A vádiratban leírtak szerint a vádlottak "engesztelhetetlenül gyűlölték" a románokat. E "sovén gyűlölet" mellett a román állam földreformja által kiváltott bosszúvágy is vezérelte őket, földterületeik nagy részét ugyanis elvette tőlük az új hatalom.

- (Ami cáfolhatatlan tény, hogy birtokuk egy részét, amelyet 1142-ben adományozott Magyarország királya a Czegei Wass családnak, és amelyen azóta megszakítás nélkül élt családjuk, erősen megcsonkította az új román hatalom, -de ezt a károsult áldozatok nem óhajtották, s tenni is aligha tehettek ellene).

- Mekkora a rájuk kiszabott ítélet ?

. - Mindkettőjüket halálra ítélték. Az író és édesapja ekkor már biztonságos távolságra volt a kiirtásukat akaró kommunista-(-)nacionalista hatalomtól. (Wass Albert családjával együtt még a háború vége előtt Németországba menekült, így az ellenük folytatott perről és a halálos ítéletről csak évekkel később híresztelések útján, közvetve szerzett tudomást.)

- Melyek azok a jelek, amelyek a hatalomváltás idejére jellemző koncepciós perben koncepciózusságra utalnak?

Ez több tényezőből is kitűnik. Először is az eljárás időtartamának rövidsége. "Rekordidő" alatt folytatták le a pert: a vádiratot 1946. február 25-én bocsátották ki, ítéletet pedig 1946. március 13-án hirdettek. A törvény buzgó őrei igencsak noszogatták Justitia istennőt, aki megfontolt mérlegelés helyett így kénytelen volt futószalagon gyártani az ítéleteket. Két hét és néhány nap elegendőnek bizonyult a népbíróság számára, hogy 63 (!) vádlott fölött ítélkezzék. A vádiratban ugyanis Wass Alberten és az édesapján kívül még hatvanegyen szerepelnek -anyaországi és erdélyi magyarok. Előbbiek a honvédség kötelékéből valók, utóbbiak polgári személyek (földbirtokosok, gazdák, iparosok stb.). Valamennyiük ellen az volt a vád, hogy a második bécsi döntést követően, amikor Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, atrocitásokat követtek el a román lakossággal szemben, vagy azok elkövetésére bujtattak föl magyar honvédeket.
A per koncepciós jellegét bizonyítja az is, hogy Wass Albertet kizárólag tanúvallomások alapján ítélték el. Míg az ellene szólóknak teljes mértékben igazat adtak, addig a mostohaanyja tanúvallomását (a kolozsvári tárgyaláson ő képviselte egyedül a családot), mely az író ártatlanságát bizonyította, teljes mértékben mellőzték. Magyarán, elégségesnek bizonyult néhány falubeli hevenyészett -az események után hosszú idő elteltével tett- vallomása ahhoz, hogy halálbüntetéssel sújtsák. Elgondolkodtató az a tény is, hogy a lövöldözések pillanatában egyetlen szemtanú sem tartózkodott a tetthelyeken, tehát nem tudni, mi is történt tulajdonképpen. Arról nem is beszélve, hogy a vádlottak sem voltak ott.

- A dokumentum szövegében fellelhető hibák a koncepciózusság (feltételezhetőségét) gyanúját alaposan alátámasztják.

A dokumentum szövegében lévő hibák ugyanakkor annak a letagadhatatlan jelei, hogy egy sebtében összeállított okiratról van szó. A hevenyészve odavetett mondatokban nem csak a magyar vádlottak nevét írták hibásan ( Vass Andrei, Vass Albert, Vass A(da)lbert), hanem a román neveknél is vétettek. (Az egyik áldozat neve például több alakváltozatban is szerepel: Câþ Ioan, Câþi Ioan, Câºi Ioan.) Ennél jóval súlyosabb hibára bukkanunk az omboztelkei áldozatok megjelölésekor. A felsorolásban ugyanis 12 személy neve szerepel (a pap, a kántor és a tanító családja, illetve a pap magyar cselédasszonya), a számszerű összegezésnél azonban -egy sorral lennebb! -már csak 11 személyről tesznek említést. (Ezek szerint vagy nem tekintették áldozatnak a pap cselédasszonyát, mert magyar volt, vagy nincsenek pontos információik az ott történtekkel kapcsolatban.) Ugyancsak súlyos hibára bukkanunk a vasasszentgotthárdi személyeknél is. Az ottani események leírásakor a Moldovan Josif-ként megnevezett áldozatból a későbbiek folyamán Mureºan Iosif válik. Jogosan tevődik fel a kérdés, milyen lehetett az a per, ahol még az áldozatok száma és neve sem egyezik meg ?

- E pernek és az ehhez hasonló pereknek milyen vádlói-indítékok lehetnek a hátterében?

- A bírósági eljárás rövidsége, a kollektív jelleg és a kiszabott, súlyos büntetések (börtön, kényszermunka, halálos ítéletek) arra engednek következtetni, hogy a Vörös Hadsereg támogatásával Erdélyben berendezkedő nacionalista-kommunista román hatalomnak ezekkel a perekkel a magyar lakosság megfélemlítése volt a célja. E feltételezést a Wass Albert és édesapja elleni eljárás teljes mértékben alátámasztja. (A vádirat listáján az 58. és 59. helyen szereplő vádlottak halálos ítéletükkel az elítéltek névsorának 3. helyére került. Ez utóbbi névsort a büntetések súlyosságának alapján állították össze.) Wass Albertet illetően az újonnan berendezkedő román hatalom halálos ítélete ugyanakkor nem egyszerűen csak egy mezőségi személynek, hanem az erdélyi magyar arisztokrata írónak szólt. Figyeljünk csak a korabeli igazságszolgáltatás igencsak célirányos működésére. A vasasszentgotthárdi eseményekért apát és fiát egyaránt halálra ítélték, s ennek következtében elvehették tőlük az egész Wass-birtokot, az összes ingó és ingatlan vagyon az új hatalomé lett. Ez az ítélet tehát a földbirtokos Wass családnak szólt, általában a földbirtokosságnak, jelezve, hogy milyen sorsot tartogat számukra az új rendszer. Ennyivel azonban nem elégedtek meg: Wass Albertet elmarasztalták egy másik ügyben is, az Omboztelkén történtekben. (Erről a másik vádpontról különben sem az író, sem hozzátartozói nem tudtak!) A bírák buzgóságában közrejátszhatott Wass Albert két világháború közötti -kisebbségbe kerü1t magyarként tanúsított -öntudatos magatartása. (A per anyagában az olvasható, hogy "irredenta tevékenységgel" gyanúsították, és feljelentették. ) Írói tevékenysége szintén szálka lehetett a hatalom szemében. (Minden addig írt könyve és a később keletkezettek is feketelistára kerültek, és csak az 1989-es kelet-európai fordulatot követően jelenhettek meg újra.) Többszörös leszámolásról volt tehát szó: a bírósági eljárás osztály- és nacionalista indulatokat ébresztett ellenségeiben, a bolsevik szellemiségű kultúraszemlélet pedig persona non grata-nak nyilvánította a teljes írói szabadságban alkotó, autonóm írói személyiséget.

- Miben látod Wass Albert jelentőségét ?

- Az irodalom legnagyobb ajándéka, véleményem szerint, a szabadság. Közép – Kelet – Európában ez hiányzott hosszú évtizedeken át, a diktatúrák idején. Az itteni társadalmakban az irodalomnak ”bekötötték a száját”. Csak azt lehetett leírni amit a hatalom szentesített. Sajnos sok esetben hallgatni is csak arról szabadott. Wass Albert érdeme éppen az , hogy az idegenség körülményei közepette szabadon írhatott a magyarságot, olvasók sok millióját érintő kérdésekről. Ezért haragszanak rá a volt rendszer képviselői, szószólói, ezért nézi rossz szemmel sok olyan író, aki annak idején megalkudott. Az író számára nem lehet alku tárgya az alkotói szabadság.

- Hogyan, miként alakult a per utóélete ?

- A per utóélete is rendkívül tanulságos. A hetvenes évek végén, a Ceauºescu-diktatúra idején a kommunista hatalom kemény offenzívát indított a román és magyar emigráció másként gondolkodó, a román "valóságot" és politikát bíráló képviselői ellen. Wass Albert az Egyesült Államokban folytatott tevékenységével (publicisztikai írások, szépirodalom, könyvkiadás angol és magyar nyelven) a Ceauºescu-rendszer egyik legismertebb és legkövetkezetesebb bírálója lett. Az erdélyi magyarságért folytatott szellemi küzdelme kiváltotta tehát a román vezetés haragját. Ekkor került ismét előtérbe a hajdani per. A Simon Wiesenthal Központ értesítette róla az amerikai Igazságügyi Minisztériumot (a vasasszentgotthárdi áldozatok közül a két lány ugyanis zsidó származású volt). Wass Albert egyetemi kollégáját, Merdinger professzort bízták meg azzal, hogy Romániába utazzon a kompromittáló dokumentumokért, melyek angol fordítását a diktátor feleségétől vette át, majd hazatérése után a f1oridai újságokban publikálta őket. E rágalomhadjáratot eredményeképpen 1979-ben az írót beidézték az Igazságügyi Minisztériumba. (Ekkor írta a Rövid önéletrajzot, erre az alkalomra készült felesége tanúvallomása és az átvilágító tiszt jelentése.) Részletes kivizsgálásnak vetették alá, majd hitelt érdemlő bizonyítékok hiányában a vizsgálatot felfüggesztették. Ahogy ő írta tanúságtétele befejezésében: "Az életem mindig is nyitott könyv volt. (...) Nincs rejtegetnivalóm, és nem kell elnézést kérnem egyetlen tettemért sem."

- Eddig a történet?

- Innen már a jogászok dolga, hogy a teljes dokumentációt felkutassák, és a szakember szemével átvizsgálják. Talán még él néhány ember azok közül, akik szemtanúkként hitelesen bizonyíthatnák Wass Albert ártatlanságát. Szóban forgó kiadványunk célja, hogy a maga szerény lehetőségeivel hozzájáruljon Wass Albert hazai rehabilitációjának elkezdéséhez.
- És elkezdődött. Napjainkban a román hatóságok "felmelegítették" a történetet. A közelmúltban hadat üzentek a szászrégeni /Maros megye/ és a holtmarosi /Maros megye/ Wass Albert szobrok ellen. A szoborállító papokra tíz-tíz millió lej bírságot róttak ki. A per utóélete rehabilitációs perújrafelvétellel látszik folytatódni.
Egyelőre kegyeleti rendezvényeken tisztelegtünk dr. Wass Albert /1998. február 17./ halálának ötödik évfordulója alkalmával. Emlékeztünk az emberre, sokoldalú munkásságára, életútjára, az íróra, aki tiszta szívvel mondhatta el, hogy íróként, a Nemzetközi Pen Club tagjaként azt vallja, teszi, amit ennek a nagy szervezetnek a jelmondata hirdet: egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok.


hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés