Gyurcsány Ferenc a Körcsarnokban elmondott beszéde kezdetén emlékeztetett arra, hogy 2008 szeptemberében a Demokratikus Charta azért jött létre, mert számukra szent az emberi méltóság és a demokrácia védelme. „Büszke vagyok arra, hogy együtt lehetek itt a Demokratikus Chartával” – folytatta. A volt miniszterelnök úgy fogalmazott: „Szeretem Magyarországot, a tétovaságát, a küzdelmeit, büszke vagyok a sikereire, ugyanakkor letaglóz az önbizalomhiánya.” Bevallása szerint szenvedélyes ember, a magánéletben éppúgy, mint a közügyekben. A szenvedély erőt ad, ami olykor „magával ragad és akkor cifra mondatokat mondok”. Úgy érzi, „a cifraság a szeretet túlzása”, majd hozzátette, mindenki ismeri ezt az érzést. Van, akit a túlzás lelkesít, van, aki furkósbotnak használja. Kijelentette: büszke a cifraságok mögötti őszinteségre, és azt kívánja, mindenki más is legyen rá büszke.

Az ország kompja

Gyurcsány Ferenc elmondta, Magyarország manapság a legellentmondásosabb időszakát éli. Összekuszálódtak a szálak, amiket nem lehet átvágni, ám kibogozni a csomókat hosszú és fáradtságos munka lesz. Ugyanakkor úgy véli, történelmi léptékkel mérve hazánk a legsikeresebb évtizedét is éli, csak az ország „csalódott a múltjában és türelmetlen jövőjét illetően”. Feltette azt a kérdést, hogyan is jutottunk ide. Erre válasszal a szocialistáknak kell szolgálniuk. Már előre elnézést kért, hogy beszédében nem ad átfogó magyarázatot és nem tud hideg tárgyilagossággal beszélni. „Sokat küzdöttem” – fogalmazott.

2002 óta csak egy törekvésük volt: Magyarországnak utat nyitni a nyugatos polgárosodás felé. Azon az úton akarták kormányozni az országot, amit Deák, Széchenyi, Márai és Göncz Árpád mutatott. „Nincs helye a Magyarországra oly jellemző bátortalanságnak, az ország kompját a Nyugat partján kell kikötni. Úgy fogalmazott a bukott miniszterelnök, hogy „az évszázadok történelmi küzdelmét akartuk befejezni”.

A jóakaratnak nyögés lett a vége

„Amikor győztünk, nem azon gondolkodtunk, hogyan lehetne kibújni az ellenőrzés joga alól, mert más fából faragtak bennünket, nem torzított el bennünket a hatalom” – mondta a bukott miniszterelnök. „Mert mi demokraták vagyunk, nem csak akkor, mikor követelni kell, hanem mikor a jogokat kell biztosítani. Szeretném, ha ez természetes maradna a következő években is” – tette hozzá. Gyurcsány szerint 2002-ben Medgyessy politikájának legkarakteresebb eleme az volt, amit utólag átfogó szociális kárpótlásnak hívhatunk. Ez volt a 100 napos program, amelynek nyomán rohamosan nőttek a bérek, a nyugdíjak, a családtámogatásra fordított összegek.

Mint kifejtette, csökkent a legszegényebbek és leggazdagabbak közötti különbség, intézkedések sokasága könnyített a legszegényebb sorsú gyermekek jövőjén. Évtizedes szociális álom látszott megvalósulni. Ez azonban keserű ébredést is tartogatott – fogalmazott. „2006-ban világos lett, hogy ez az álom, amelyet tisztesség és jó szándék vezetett, nem finanszírozható tovább” – mondta. „A program még 2001-ben kezdődött, és 2006-ig 1500 milliárd forintot úgy költöttek el, hogy a fedezetét nem közös teljesítményünk, hanem felvett hitelek biztosították. Ennek a 1500 milliárd forintnak mintegy felét a Medgyessy-kormány, harmadát az Orbán-kormány és hatodát az én kormányom költötte el” – mondta Gyurcsány. Olyan gazdaságpolitikát teremtett ez a program, amelyet 2006 után csak visszafogással lehetett fenntartani.

„Az is kiderült, aki egyszerre sokat ad, majd a végén visszavesz, az összességében kevesebbet adott, mintha egyenletesen adott volna, vagyis a jóakaratnak nyögés lett a vége” – fogalmazott Gyurcsány. Szerinte a törekvés azonban nem veszett el. Úgy véli, 2001-hez képest a nyugdíjak ma harmadával, a bérek negyedükkel érnek többet, a családtámogatásra pedig 40 százalékkal fordítanak többet. Magyarország ma jobban él, mint 2001-ben – jelentette ki. Hozzátette, ahogy a jóléti rendszerváltás eredményeinek jelentős része 2006 után elenyészett, ez nem igaz mindarra, ami az országban építkezésben, fejlesztésben történt. Szinte nincs olyan falu, amelyben ne épült volna valami – állítja a volt kormányfő.

Még több Bajnaira lenne szükség

Új hidak, 250 ezer új lakás épült az elmúlt nyolc évben, amelyet nem a kormány, hanem a magyar adófizetők építettek – mondta Gyurcsány. A bukott miniszterelnök szerint az a program, amit 2006-ban kezdtek, egy olyan program volt, ami felnőttnek nézte az embereket. Gyurcsány úgy látja, hogy ettől a programtól az ország megriadt. „A 2006-ban megkezdett reformok félúton megrekedtek, a jobboldal által szervezett ellenállás miatt.” A volt miniszterelnök szerint a politikai háborúskodás során esélyük sem volt a sikerre. Gyurcsány kijelentette, hogy a kudarc okai bennük is voltak, mivel rosszul mérték föl a helyzetet. „Azt hittem, az igazságunk és az akaratunk elég lehet a reformok végigvitelére” – tette hozzá. „Nem volt elegendő sokunknak a reformszándéka, mivel a többség nem akart velünk jönni” – mondta Gyurcsány.

A politikus úgy vélte, hogy elhibázták, hogy a többség támogatása nélkül akarták átvinni az országot a túlsó oldalra. Gyurcsány megköszönte azoknak, akik végig támogatták a progresszió politikáját. „A népszavazás és a gazdasági válság döntő csapást mért a kormányra és a reformokra.” Gyurcsány úgy látja, tavaly márciusban a további megszorítások meghozása miatt volt szükség a személyi konzekvenciák meghozására. Bajnai Gordonról elmondta, hogy tisztességes, becsületes és jó ember maradt, sok ilyen emberre lenne szükség. Lendvai tevékenységét a politikus úgy jellemezte, hogy nem könnyű a helyzete, nem magáért, hanem a magyar baloldalért és az országért cselekszik.

Gyurcsány az ország önbecsülését félti

A kormány nem magányos harcos, és „igen, olykor azt hiszi, ő az Isten”, ugyanakkor természetes a kritika is. De az nem természetes, ami 2002 óta az országban folyik, „amit a Fidesz zúdít az országra, az politikai háború”. Gyurcsány szerint ez már nem demokratikus vetélkedés, hanem nyílt uszítás. De ennek a politikának nem a szocialisták a vesztesei, hanem az ország – tette hozzá. Véleménye szerint ebben a háborúban az ország már elvesztette morális és emberi viszonyítási pontjait. Az ellenzék kritizálhat, de Gyurcsány azt már vitatja, hogy helyesen és hazafiasan jár-e el a jobboldal, hiszen – szerinte – azt sulykolják, kullogunk, elbukunk, lemaradunk. „Nem szabad ezt elhinni!” – vélekedett, és hozzátette: ha a kormány adott is okot a kritikára, „az ország akkor sem adott okot arra, hogy összezúzzák az önbecsülését”. Irracionális gyűlölködést keltett a Fidesz Magyarországon – fogalmazott. A bukott miniszterelnök úgy véli, nem lehet az ország ellen háborút folytatni, nem lehet revansot venni. Szerinte a szocialistáknak fontosabb az önbecsülés, mint „az elátkozott politikai háború, benne a jobboldallal”.

Gyurcsány a Fidesz szavazóihoz is odafordult, feltéve nekik a kérdést: valóban úgy hiszik-e, hogy a demokráciához méltók azok a szavak, mint az „ocsmány, féreg, korcs”? Amikor Molotov-koktélokat dobtak a szocialista képviselők házára, miért nem állt fel Orbán Viktor, hogy azt mondja, nem kell neki azoknak a támogatása, akik ilyen dolgokra képesek? – folytatta az eszmefuttatását. A jobboldali szavazóktól megkérdezte, normálisnak gondolják-e, hogy valaki némaságba burkolózva akarja a hatalmat megkaparintani. Szerinte ilyenkor már jó előre lehet tudni: „ez a politika, ez a kormány a hazugság mocskában születik”. Véleménye szerint ez a magatartás annak az erkölcsnek az elárulása, amire általában a jobboldal hivatkozik. „Ez gyávaság és árulás. Ez a Fidesz politikája” – fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy „újabb és újabb lendülettel háborús események történtek”: az Erzsébet híd elfoglalása, kordonbontás és a tévészékház felgyújtása. Úgy érzi, nem vitatható a polgárok felháborodáshoz való joga. De vitatható, hogyan fajulhat odáig, hogy gyújtogassanak. „A rendőrséggel szemben nem lehet a rendbontók oldalára állni, mint ahogy a Fidesz tette” – fogalmazott a bukott miniszterelnök.

„Szeretlek titeket”

Gyurcsány a Jobbik szavazóihoz is szólt, mint mondta, próbálja megérteni az indulataikat. „Látom és értem, hogy Magyarország a szűkülő remények országa is, s sokak számára tele van kilátástalansággal.” Ám a volt kormányfő szerint mindez nem indok arra, hogy azok, akik „büszkék magyarságukra, tömegesen, megfélemlítő módon fordulnak más csoportok ellen”. Hozzátette: nem látott még olyan vitát, amelyet a düh, az agresszió megoldott volna, csak olyat , amelyből emiatt tragédia lett. A szélsőséges radikalizmus nem a mennybe, hanem a pokolba juttathatja az országot – fogalmazott.

Gyurcsány szerint a Jobbik és a Fidesz között „gondolati azonosság” áll fenn. Mindkettő előrébb valónak tartja az antidemokratikus erőt a demokratikus párbeszédnél – véli. „A Jobbik szélsőségéhez képest a Fidesz demokratának tűnhet, de a demokraták oldaláról nézve a Fidesz a szélsőségesség egyik formája” – fejtette ki. Hozzátette: nem a Fidesz szavazói, hanem a politikája az, ami szélsőséges.

A baloldali politikus azokhoz a nem kevesekhez is szólt, akik korábban az MSZP-re szavaztak, de most bizonytalanok, és nem akarnak szavazni menni. Gyurcsány „meg szeretné erősíteni őket a hitükben, hogy helyesen szavaztak négy éve, mikor a baloldalt választották, s nincs okuk a szégyenkezésre”.

Az exkormányfő ezután azoknak mondott köszönetet, akik ismét az MSZP-re szavaznak, s „akiknek hite töretlen maradt”. Mint fogalmazott, „nélkülük nem bírtuk volna ki a 2006-os őszi rohamot sem”. „Nélkületek nem ment volna. Csodálom erőtöket, kitartásotokat. Szeretlek titeket” – vallott a politikus.

Az MSZP a nyugatos polgárosodás utolsó védője

„Minden esély megvan arra, hogy hárompárti parlament jöjjön létre” – mondta Gyurcsány. A politikus szerint az MSZP lehet a nyugatos polgárosodás utolsó védője. Gyurcsány a bizonytalankodókat az MSZP listájának a támogatására szólította föl. Szerinte az áprilisi választásokkal nem lesz vége a küzdelemnek. Gyurcsány úgy látja, az ország az elmúlt 20 év legnehezebb választása előtt áll. „Én az MSZP listájára fogok voksolni” – zárta beszédét Gyurcsány.