Archívum

„Hazánk neve Magyarország”

Lázár János bemutatta a Fidesz–KDNP alkotmánytervezetét
MNO

2011. március 10., csütörtök 06:00
Elkészült a Fidesz–KDNP alkotmánytervezete, ami négy részből áll. A négy fejezet főbb tartalmi elemeit Lázár János fideszes frakcióvezető ismertette szerdán délután. A tervezett alaptörvényszöveg a Himnusz első sorával kezdődne, majd a preambulummal folytatódna.
Itt olvashatja a Fidesz–KDNP alkotmánytervezetét

Elkészült a Fidesz–KDNP alkotmánytervezete – jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, aki a húsvéti alkotmány tervezetének nevezte a sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott szöveget. Az alkotmánytervezet négy részből áll. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat címet viseli majd. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország; majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól.

„Mi, a magyar nemzet tagjai…”

A tervezett alaptörvényszöveg a Himnusz első sorával kezdődne, majd a preambulummal folytatódna, amelynek első bekezdése a következőképp hangzik: „Mi, a magyar nemzet tagjai az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.”

Az országot Magyarországnak hívják

Hazánk neve Magyarország – ezzel kezdődik az Alapvetések című fejezet. Ez a többi között rendelkezik arról, hogy Magyarország területe vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. Az Alapvetések című fejezet – amely a Nemzeti hitvallásnak vagy Nemzeti nyilatkozatnak nevezett részt követi – rögzíti, hogy az országot Magyarországnak hívják, szemben a jelenleg hivatalos Magyar Köztársaság elnevezéssel. A tervezet szerint Magyarország független, demokratikus jogállam és köztársaság, a hatalom forrása a nép.

A rendelkezések között szerepel, hogy Magyarország „az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”. A tervezet szerint „Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”, illetve támogatja a gyermekvállalást.

A szöveg alapján az ország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik; Magyarország pedig „a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik”.

Tiszteletben kell tartani az alapvető emberi jogokat

A Fidesz–KDNP alkotmánytervezetének harmadik, Szabadság és felelősség című fejezete szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani, védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. A tervezet kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, és azt is, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Tiltaná a tervezet a kínzást, az embertelen bánásmódot, az emberkereskedelmet és az „emberi egyedmásolást”.

A szövegben a kormánypártok rögzítenék, hogy a tulajdon társadalmi felelősséggel jár. A tervezet kitér arra is, hogy Magyarország „az időskori megélhetés biztonságát a társadalmi szolidaritáson alapuló, egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő”. A javaslat szerint – amint arra korábban Szájer József, a Fidesz–KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője utalt – az állam törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására.

Az Országgyűlés is kérhetne előzetes normakontrollt

A Fidesz–KDNP alaptörvény-tervezete szerint az Országgyűlés is kérhetne előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól (AB). A tervezett szöveg úgy szól: „az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak.”

Ha a Ház így dönt, a parlament elnöke csak akkor írhatja alá a törvényt és küldheti meg az államfőnek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alkotmányellenességet. Az új alkotmány is tartalmazná azt a passzust, amelyet a jelenleg hatályos alaptörvénybe még tavaly ősszel a fideszes Lázár János kezdeményezésére foglaltak bele: ennek alapján költségvetési kérdésekről, adókról, illetékekről, járulékokról szóló törvényeket csak akkor semmisíthet meg az AB, ha azok alapjogokba ütköznek.

Kúria lehet a Legfelsőbb Bíróság (LB) neve a tervezet alapján, amelyben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem szerepel. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának neve alapvető jogok biztosára változna, akinek lennének helyettesei. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról nem szól a tervezet a jelenleg hatályos alaptörvénytől eltérően. A tervezet szerint az alkotmány kimondaná, hogy az alapvető jogok biztosa különös figyelmet fordít a jövő nemzedékek érdekei, valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére.

Felsorolnák az igennel szavazók nevét

Az alkotmánytervezet nem tartalmazza a választójog részletes szabályait, de akár a kiskorú gyermekek utáni szavazati jog biztosítására is lehetőséget ad. Eszerint a jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha a sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának – illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más személynek – további egy szavazati jogot biztosít.

A tervezet kitér arra is, hogy minden nagykorú állampolgárnak van választójoga, ugyanakkor a sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.

Az alaptörvény végén felsorolnák az igennel szavazó képviselők nevét rangok, pártmegjelölések nélkül. A nevek felsorolása előtt a következő mondat szerepelne: „Mi, a 2010. április 25-án megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, Magyarország első egységes Alkotmányát a fentiek szerint állapítjuk meg.” A nevek után a következő szöveg állna: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” Az új alkotmány 2012. január 1-jén léphet hatályba.

Nem nőhetne az államadósság

A Fidesz-KDNP alkotmánytervezete szerint az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhatna el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését; ettől csak különleges jogrend idején, valamint a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése, az egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehetne eltérni.

A javaslat közpénzügyi fejezete – amely a jelenleg hatályos alaptörvényben nincs – kimondaná: a központi költségvetésnek biztosítania kell, hogy az államadósság szintje ne haladja meg az előző évi bruttó hazai termék értékének felét; a kormány pedig nem vehetne fel olyan kölcsönt, amelynek következtében az államadósság szintje meghaladná az előző évi GDP 50 százalékát.

Ötévente lennének a helyhatósági választások

Ötévente választanák meg a helyi önkormányzati képviselőket és a polgármestereket a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete alapján. A helyhatóságokat illetően a javaslatból – azzal összefüggésben, hogy a megye helyett a vármegye kifejezést használnák – kiderül, hogy a megyei közgyűlések helyett a vármegyei képviselő-testület elnevezést vezetnék be.

(MTI)