A professzorokat tömörítő szervezet bővítené a felsőoktatási vezetők választóinak körét, s ebben növelné a professzori kar szerepét. Újragondolandónak tartják a felsőoktatási törvény irányítási rendszerre vonatkozó rendelkezéseit, különös tekintettel a hallgatók és a gazdasági tanácsok szerepére a vezetésben. Állásfoglalásukban kiemelték: azonos mércét kell alkalmazni minden intézmény és tanár esetében. Szigorítani kell az egyetemi tanári kinevezéseket, felül kell vizsgálni a felsőoktatási intézmények akkreditációjának gyakorlatát.

Szükségesnek tartják, hogy a felsőoktatási intézmények bevonásával szakterületenként értékeljék a bolognai folyamat eddigi tapasztalatait. Az oktatás és a kutatás minőségének javítására ösztönző bérezést kell bevezetni, a minőségi szempontokra építve át kell alakítani a hallgatói fejkvótán alapuló finanszírozási rendszert – fejtették ki.

A szervezet állásfoglalásában azt írta, hogy az oktatás és a tudomány világát is megérinti az erkölcsi hanyatlás, a felsőoktatás értékrendjét is eluralta a pénz: csak a „gazdaságosság” számít, a szellemi értékrend háttérbe szorul. Az intézmény számára a hallgatók elsősorban az anyagi támogatás megszerzésének eszközei. A hallgatói fejkvótarendszer az intézményt a minőség leszállítására ösztönzi. Csökken a diploma és a doktori fokozat színvonala, ellenőrizetlenül növekszik a professzorok száma. Az egyetem oktatási nagyüzemmé vált, a tanárok túlterheltsége a tudományos tevékenység rovására megy, ami visszaüt az oktatásra is.

A jelenleg érvényben lévő felsőoktatási törvény lehetővé teszi a magasabb vezetői beosztás túlfizetését és túl hosszú birtoklását – mutattak rá. Hozzátették: ez az állami intézményekben egy kiváltságos vezetői réteg kialakulásához vezethet, amely számára nagy kísértés, hogy az intézmény érdekei helyett a politikát szolgálja ki. Elfogadhatatlannak nevezték a hallgatói önkormányzat tagjai által élvezett kiemelt ösztöndíjakat és más kedvezményeket is, melyek anyagilag függővé teszik őket az egyetemi vezetéstől.

(MTI)